Tudjuk, hogy rossz, de mit csinál a szmog?

Várandós nőket vizsgáltak a Kaliforniai Egyetem kutatói, hogy rájöjjenek, milyen hatással van a szmog a fejlődő magzatra. Az eredmények sokatmondók: azok a gyermekek, akik édesanyja a gyakran beduguló los angeles-i főutak 3 kilométeres körzetében élt, 128 százalékos eséllyel lettek koraszülöttek. A nagy szennyezettségű helyeken élő anyák körében a rendkívül magas vérnyomással járó – a magzatra és az anyára is veszélyes – terheskori preeclampsia is 33-42 százalékkal magasabb volt, mint a kevésbé szmogos területek lakói esetében.

S ez csak egy a szmog számos káros hatása közül: a levegőben szálló finompor irritálja a légutakat és csökkenti a tüdő teherbíró képességét, így számos légúti betegség kialakulásához vagy súlyosbodásához vezethet. Magyarországon évente 10-18 ezer új asztmás megbetegedést regisztrálnak, de például a bronchitis vagy a tüdőtágulat is lehet a szmog következménye – hazánkban tízévente duplázódik meg a légúti betegségben szenvedők száma. Átlagosan 1-3 évvel korábban halunk meg a szmog miatt, ami az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint több európai emberéletet követel, mint az autóbalesetek.

A budapesti helyzetről tavaly cikkezett a Népszabadság, amikor mérőberendezéssel vizsgálták a fővárosi szállópor-koncentrációt. Néhány nyugat-európai nagyvárossal összehasonlítva kiugróan magas értékeket mértek, és kiderült, hogy a zöldterületek sem mentesek a finomportól – amit itt például a fűnyíró traktorok bocsátanak ki. Azt sem árt tudni, hogy a por szeret alacsonyan megülni: ez ugyanis arra figyelmeztet, hogy gyermekeink különösen nagy veszélyben vannak. A mérés kitért arra is, hogy, bár hagyományosan a felcsavart ablakot javasolják a szmog elleni védekezésként, az autókba ezzel és a speciális szűrőberendezéssel együtt is beszáll a por, és sokáig ott is marad. A kerékpárosok ezzel szemben csak addig lélegzik be a káros anyagot, amíg egy autó elhalad mellettük, vagy amíg a magas szennyezetségű helyen, például alagútban tartózkodnak.

Valódi megoldás a szmog ellen tulajdonképpen nem létezik – a legtöbb, amit valaki megtehet, hogy alacsony szennyezettségű helyre költözik, csúcsforgalomban nem megy az utakra, esetleg maszkot hord. Az efféle önkorlátozás helyett célravezetőbb lenne az autók szenyezőanyag-kibocsátását és a városi közlekedést szabályozni, ám – amint azt a januári szmogriadó példáján is megfigyelhettük, – a politika erre mindeddig nem tudott hatékony megoldást találni.