Kincs a kukákban

A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok zöme jelenleg még a kukákban végzi, pedig számos szempontból jobb lenne, ha a lenyírt fű, gyümölcshéj, növényszárak és társaik komposztálás révén visszajutnának az élő környezet körforgásába. Kevesebb szerves anyagot nyelnének el az égetők és a lerakók, műtrágya helyett természetes tápanyag utánpótláshoz jutnának a növények, csökkenne a kommunális hulladék mennyisége, a hulladékkezelési költség, s nem utolsó sorban a tavasszal tömegesen jelentkező venyige- és nyesedékégetés, valamint az őszi avarégetés.

Tehát nem csak az ökoszemlélet térhódításáról, hanem egy, egészen a családi kasszáig nyomon követhető, forintosítható programról van szó. Elég, ha a 110 és a 60 literes kukák után fizetett szemétszállítási díjak közötti különbségre gondolnunk. A szakemberek szerint évente fejenként 450-480 kilogramm hulladékot termelünk - írta a gazdakör.szie.hu. Ennek egyharmada szerves anyag, konyhai maradék, kerti zöldhulladék, ami komposztálható.

A komposztálási programokra önkormányzatok igényelhetnek támogatást. Ez jól felfogott érdekük is, hiszen a hulladékgazdálkodási törvény előírja, hogy a 2016. július 16-ig hulladéklerakókba kerülő települési hulladék biológiailag lebontható hányadát az 1995-ben képződött mennyiség 35 százalékára kell csökkenteni. Ráadásul létezik egy uniós ajánlás a tagországok számára, miszerint a települési szilárd hulladékban maradó biológiailag lebomló szerves anyag aránya ne legyen több 5 százaléknál.

Így azután még inkább érthetőbb, miért szorgalmazzák Felsőörstől Budapestig a komposztládák kihelyezését. Így évente több százezer tonna hulladéktól szabadulhatnánk meg, melyet sem elszállítani, sem tárolni nem kellene, csak megfelelő kezelés után kertjeinkben, balkonládáinkban hasznosítani.