A kémény nélküli házaké a jövő

Télen, mínusz tíz fokban mentek a lakatlan házhoz, belépve tizenhárom fokos hőmérséklet fogadta őket, s anélkül, hogy bármit tettek volna, ez egy óra alatt tizenhat fokra nőtt – meséli Szekér László építészmérnök a pest megyei Szadán épült passzívházról. Sajtótájékoztatón vagyunk, velünk szemben az első minősítést kapott magyar passzívház tulajdonosa, az építésben közreműködők, a technológia szakértői, és a minősítés következő, győri jelöltje. A holnap kezdődő passzívház-konferencia apropóján gyűltünk össze, az építészek közt érezhető az új technika vártnál gyorsabb terjedésének izgalma.

A passzívház-technológia lényege, hogy nincs szükség aktív fűtési rendszerre, az épület passzív módon hasznosítja a rendelkezésre álló energiákat, a napenergiától a benne lévők testhőjéig – tudjuk meg. Nincs kémény, s bár az utcában ott a vezeték, a szadai házba nem vezették be a gázt.  Ráadásul semmi misztikus vagy bonyolult nincs az épületben: a betonfalak két oldalán, a tetőn, az alapozásban is vastag szigetelés, háromrétegű üvegablakok és hővisszanyerő szellőztető rendszer jelentik a hatékonyság alappilléreit. Nem véletlen, hogy a passzívházakban nincs szükség nyitott ablakon keresztüli szellőztetésre – a levegő enélkül is friss, és télen-nyáron megfelelő hőmérsékletű marad.

- Sőt, valójában a hűtés nagyobb probléma, mint a fűtés – teszi hozzá Szekér László, aki épp egy energiahatékony irodaépületen dolgozik. – A számítógépek, fénymásolók sok hőt termelnek, nagyon jól kell megoldani az árnyékolást, hogy nyáron ne melegedjenek túl az irodák – mondja, s munkatársa, Béleczki Attila, a hazai passzívház-építés egyik „régi motorosa”, helyeslően bólogat. Benécs József energetikai szakértő tovább sorolja az előnyöket: télen-nyáron por- és pollenmentes, szűrt levegő jut a házba, a háromrétegű ablakoknak köszönhetően nem szűrődik be a közlekedés zaja, a fűtésszámla télen öt-hatezer forint. Mivel egyébként is megújuló forrásokat, nagyrészt napenergiát használnak, a hagyományos házakhoz képest 90 százalékos az energiamegtakarítás. Nem csoda, hogy felvetődik a kérdés: mekkora beruházás szükséges egy ilyen ház megépítéséhez? – Bár még nincs száz százalékosan kész, négyzetméterenkénti ára 220-230 ezer forintra becsülhető – mondja Balogh György, a szadai ház tulajdonosa. Ez alig több a hagyományos házak piaci áránál.

- Szembe kell néznünk azzal, hogy fogy az energia. Egy több évtizedre szóló beruházásnál, amilyen egy családi ház is, tekintettel kell lenni a hosszú távú trendekre. A vezetéken érkező energia egyre drágább lesz – indokolja passzívház melletti elkötelezettségét Balogh György. A sajtótájékoztató végén az is kiderül: Angliában 2017-re kötelező szabvány lesz a passzívház. Ott már mindenki tudja, amit nálunk az első minősített passzívház tulajdonosa mondott ki: „Azt hiszem, másfajta házat már nem is érdemes építeni.”

Csak helyeselni tudunk.