Vajon egészséges az Ön lelke?

A Lelki Egészség Világnapján gyakrabban felteszik a kérdést: „Vajon egészséges az Ön lelke?” A választ mindenkinek magának kell megadnia. A szakemberek világszerte – így hazánkban is – e nagy fontosságú ügyről tanácskoznak a következő napokban.

Élet-egészségBalogh Mária2009. 10. 10. szombat2009. 10. 10.
Vajon egészséges az Ön lelke?

A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány és a Magyar Vöröskereszt közösen rendezi programjait a mentális egészség napja alkalmából. Az idei központi téma: a lelki betegek gondozása az alapellátásban. Hazánkban ez különösen időszerű, mivel az egészségügyben történt átalakítások során számos pszichiátriai osztályt felszámoltak.

Dr. Kurimay Tamás főorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke érdeklődésünkre elmondta: bármilyen nehéz is a helyzet a hazai pszichiátriákon, a súlyos és a kevésbé súlyos betegeket szakmailag nem indokolt egyazon kórterembe helyezni. Ez szervezési kérdés. A pszichiáterek – akiknek jelentős része külföldre „vándorolt” – , valamint a nővérek, az ápolók és a foglalkoztatók hiánya viszont veszélyeztetheti az ellátást.

Arra a kérdésre, igaz-e, hogy egyes pszichiátriai osztályon még ma is elavult gyógymódot – sokkolót, kényszerzubbonyt, túlzott gyógyszerezést – alkalmaznak a másokra és önmagukra veszélyes betegeknél, a főorvos így felelt:

– Nem, a pszichiátriai betegek ellátását, így a zavart beteg gondozását is szakmai ajánlások alapján végzik az intézményekben. A nyugtalan, bárkit veszélyeztető állapotú páciensek korlátozását az egészségügyi törvény szabályozza, annak elrendelését, időtartamát, módját pontosan kell dokumentálni, a betegjogi képviselőknek automatikusan jelenteni.

A főorvos véleménye azért is meghatározó, mert nemrégiben a szcientológiai egyház képviselői tüntettek egy szakmai konferencia idején Debrecenben az általuk rossznak vélt és személyiségi jogokat sértő pszichiátriai gyógymódok ellen.

 

A WHO egészségügyi világszervezet adatai szerint a háziorvosokhoz forduló betegek közül minden negyediknél fellelhető a mentális zavar. Ez vagy önmagában jelentkezik, vagy más betegségek kísérőjeként. Magyarországon kevés családorvos képes felismerni a lelki betegségeket, noha egy teszt kitöltésével öt-tíz perc alatt eldönthető lenne, hogy a bajba jutott ember kényszeresen szorong, depressziós vagy pánikbeteg. Ezzel párhuzamosan nem romlana a páciens állapota és életminősége, s nem esne ki tartósan a napi munkavégzéséből, veszítené el az állását. Lényeges volna a háziorvosok ösztönzése, eszköztárának központi fejlesztése, valamint továbbképzése a pszichoterápia és a krízismegelőzés területén.

Becslések szerint jelenleg mintegy 50 millió ember küzd mentális problémákkal szerte a világon, de sokukról nincs tudomásuk az orvosoknak, mert nem jelentkeztek az ellátó rendszerbe. Aggasztó, hogy súlyos depresszióban csaknem 19 millióan szenvednek a 18 és 65 év közöttiek sorában. Az öngyilkosság pedig továbbra is az egyik vezető halálok – az Európai Unióban például évente 58 ezer (minden kilencedik percben egy) polgár önkezével vet véget az életének.

A mentális zavaroknak legalább a fele a serdülőkorban jelentkezik először. Idős korra viszont – a testi és leki egészség, valamint a korábbi viszonylagos jólét állapotának romlásával – új és kellemetlen betegségként jelenik meg az Alzheimer-kór, a demencia, s a szellemi és testi leépülés más formái. Ezek mind nagy terhet rónak az idős emberre és az őket ellátó családtagokra. A Magyar Pszichiátriai Társaság a társszervezeteivel karöltve elsődleges feladatának tartja a társadalmi összefogást, mert a mentális betegségek Magyarországon is súlyos egészségügyi, szociális és gazdasági problémát jelentenek.

 

Dr. Pressing Lajos, a hazai Buddhista Misszió vezetője érdeklődésünkre elmondta: a vallási és lelki gyakorlatok, köztük a meditáció nem pszichoterápiás módszereket szolgálnak, mivel ezek alkalmazása létező lelki egészséget feltételez. Ezzel együtt, a vallásos gyakorlatok végzésének lehet a lelki életet kedvezően befolyásoló hatása is. A hit védettséget adhat a stresszel, a napi konfliktusokkal szemben. A buddhizmus egyik tanítása, hogy tökéletesebb emberré formáljuk magunkat, s felismerjük, hogy a boldogságot nem másoktól, hanem önmagunktól várhatjuk. Mentális egészségünk megőrzése nem lehet a pénz, a másoknak való kiszolgáltatottság, a megfelelés függvénye. Az önfegyelem, a belső nyugalom megteremtése, a pozitív hozzállás és bizonyos lemondások elfogadása hozzájárulnak ahhoz, hogy kezelni tudjuk a lelki problémákat. Így óvjuk testi egészségünket is. Aki egymaga nem boldogul mentális problémájával, kívánatos, hogy mielőbb pszichiáter szakorvostól kérjen és kapjon segítséget.

Ezek is érdekelhetnek