Régiónként megoszlik a magyarok egészségtudata

Igazán derűlátóak egészségi állapotukat illetően a fővárosban élők: a válaszolók 80 százaléka felismerte, hogy fitten és egészségesen könnyebb átvészelni a gazdasági válságot – derült ki a Béres Egészség Hungarikum Program egészségrecesszió kutatásából, amely azt vizsgálta, a gazdasági válság idején hogyan változik a magyarok egészségtudata. A budapestiek a baráti kapcsolataik tekintetében kedvezőbb helyzetben vannak a többi régióhoz képest, hiszen tízből kilencen (az országos 68 százalékhoz képest) vallottak úgy, hogy legalább egy barátjuk van.

Pest megyében összességében jól érzik magukat az emberek, optimistán tekintenek a jövőbe, ha a munkáról, tanulmányokról, egészségi állapotuk megőrzéséről van szó. A közép-dunántúliak a legoptimistábbak az országban: mind az életkörülmények, mind a családi élet, az emberi kapcsolatok, illetve a munka terén is egyértelmű pozitív változásokra számítanak. A Dél- és Közép-Dunántúlon élők fele például jobban örülne egy egészségmegőrző utalványnak ajándékként, mint egy autónak. A nyugat-dunántúliak közösségi kapcsolatai még a budapestiekéhez képest is nagyon jók: 95 százalékuk büszkélkedhet legalább egy baráttal.

Az észak-magyarországiak úgy gondolják, a válság hatásait a legkönnyebb egy közösséghez tartozva túlélni, az Észak-Alföldön viszont nem nagyon foglalkoznak az egészségmegőrzéssel. Negatív jövőkép jellemzi a Dél-Alföld régiót is, ahol közel nyolcvan százalék gondolja úgy, hogy a válság miatt az embereknek nem lesz anyagi keretük arra, hogy az egészségükkel törődjenek.