Mi az igazság a H1N1-ről?

– Doktor úr, hogyan alakulhatott ki ez az ellenmondásos helyzet?
– Véleményem szerint a média és a szakma egy részének is szerepe volt benne. A betegség tüneteinek értékelése, a vírus azonosítása, az oltóanyag előállítása, kipróbálása, engedélyeztetése időigényes feladat. A mai korban, amikor percek alatt értesülünk arról, mi történik a világ másik pontján, a közvélemény előtt úgy tűnhet, hogy a szakmai reakciók nem voltak elég gyorsak.

– Mintha Magyarországon különösen éles lenne a vita.
– Igen, sajnos hosszú ideig nem volt egységes állásfoglalás. A felmerülő kérdésekre adott érdemi válaszok értéke idővel csökkent, hiteltelenné vált. Szerencsére november közepére elkészült a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek  Szövetségének állásfoglalása, amely egyértelmű és világos.

– Oltsunk?
–  Igen! Már járványról beszélünk, de fontos tudni, hogy a járványok megelőzésére, megfékezésére egyértelműen a leghatásosabb mód a védőoltás, a kellő számú oltott ember.

–  A vitatott oltóanyaggal...
–  A magyar oltóanyag az Egészségügyi Világszervezet és az európai szakmai szervezetek véleménye alapján a legjobbak közé tartozik a világon. Jelentős erősségű a hatása, csekély mértékű a mellékhatása. Egyszeri adással elégséges védelmet jelent, mert egyaránt tartalmazza a vírus felszíni és belső antigén-struktúráját. Élen járunk jól védőoltás-rendszerünkkel, amibe remekül illeszkedik járványveszélykor a betegség elleni védőoltás beadása.

– Miért nem kötelező a védőoltás influenza ellen?
– Az influenza elleni kötelező védőoltást ezidáig sehol sem rendelték el, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem javasolja. A megbetegedés és az esetleges szövődmények veszélyeire mindenütt felhívják a figyelmet, kiemelve a fokozottan veszélyeztetett lakossági csoportokat. A védőoltás egyarámt egyéni és közösségi érdek, ezért – az önkéntesség elvének tiszteletben tartása mellett – a védőoltás messzemenően társadalmi érdeket szolgál, etikailag támogatható.

– Mi a helyzet a kismamákkal, a gyerekekkel és az egészségügyi dolgozókkal?
– Minden felnőtt embernek tudnia kell dönteni, ehhez fontos tények közreadása és a megfelelő propaganda. Ha valaki gyermeket vállal, igyekszik a legjobb tudása szerint képviselni annak érdekeit. Kétségtelen, hogy egyedül nehéz vállalni a következményeket. Az orvos és a beteg közötti bizalmi kapcsolat különösen nagy jelentőségű ilyenkor. El kell fogadni, amit a szakember mond, de merni kell kérdezni, jelezni a kételyeket. Más a helyzet az egészségügyi dolgozókkal: ők fertőző forrásként szerepelhetnek a betegekkel szemben, illetve mindenképpen szükséges az egészségük fenntartása a betegek ellátása érdekében. Az eskü szerinti „Nil nocere” – Ne árts – elv ebben is megvalósulhat.

– Mit tehetünk, ha nem értünk egyet az orvossal?
–  A Magyar Orvosi Kamara tagjainál a területileg illetékes Orvosetikai Bizottságok, a nem kamarai tagoknál a Megyei Etikai Tanácsok – ezeket az ÁNTSZ működteti – minden bejelentést kivizsgálnak. Az adott és indokolt esetben a megfelelő etikai, szakmai szabályok, iránylevek, protokollok alapján eljárnak az orvossal szemben.