Mi is az a depresszió?
Manapság divatos ezzel a mondattal dobálózni: „Olyan depressziósnak érzem magam…” De honnan tudhatjuk, hogy valódi problémával állunk szemben?

Alkalmanként lehangoltnak érezzük magunkat, valamely veszteség után időre van szükségünk, hogy talpra álljunk – ez természetes emberi reakció. Viszont az ilyesfajta átmeneti időszakok periodikus jelentkezéséből összetett, súlyos betegség is kialakulhat, amit viszont gyakran nem veszünk elég komolyan.
A depresszió pszichés betegség. A legalapvetőbb tünetei bűntudat, önvád, rossz hangulat, érdeklődés elvesztése, céltalanság, értéktelenség érzése, állandó kimerültség, alvászavarok. A depresszió leggyakoribb fajtánál ezek jórészt megfigyelhetőek, miközben a hangulati mélypont állandósulni látszik. Az említett tényezők a mániás depressziósnál is megjelennek, de leginkább az egyszer fent, másszor lent érzése jellemző: a beteg olykor kifejezetten lehangolt, máskor viszont kitörően jókedvű. Az okok alapvetően kétfélék lehetnek: testi (vitaminhiány, betegség), vagy lelki (negatív élmény, kudarc, kirekesztettség). Sokunknak kijuthat a megrázó tapasztalatokból, viszont körülményeink és lelki alkatunk kérdése, hogy kicsúszik-e a lábunk alól a talaj. Nagyon fontos: ne fogjuk rá minden rosszabb napra, hogy az már a depresszió kezdete. Talán az első figyelmeztető jel, amennyiben szinte már semmiben nem leljük örömünket – a korábban szeretett dolgokban sem –, illetve ha hétköznapi rutinfeladatainknak sem eszünk eleget.
S hogy mi a kiút a kilábaláshoz? Nos, a következők segíthetnek az enyhébb esetekben:
1. Természetes gyógyszerek. Az orbáncfüvet régóta alkalmazzák a kezelésre, valamint a macskagyökér, a komló, a gingko és a ginseng is hatásos lehet.
2. Célok kitűzése. A céltalanság karöltve jár az értéktelenség érzésével. Ezért lényeges, hogy akármi is nyomja a lelkünket, meghatározzunk egy kisebb célt, amit rövidesen elérhetünk, s így lassacskán elindulhatunk a problémánk leküzdése felé. Ugyanilyen hasznos lehet, ha valamilyen kreatív hobbit választunk – az a fontos, hogy közben kikapcsoljunk, egyszerűen csak élvezzük, amit éppen teszünk.
3. Táplálkozás, testmozgás. A közérzetünket nagyban befolyásolja, hogy mit eszünk. A vitamindús életek, a sok gyümölcs és zöldség energiával tölt fel bennünket – s ezeket vitamintablettákkal is pótolhatjuk. A testmozgás pedig hangulatjavító hatása és egészségünk megőrzés miatt fontos.
4. Természetes gyógymódok. Ezek külön-külön vagy együttesen is a javunkra szolgálhatnak: fito-, aroma-, zene- és viselkedésterápia, kiropraktika, kineziológia.
Sajnos megtörténhet, hogy mindez már nem elég. A pszichiáterek elsősorban kommunikációs terápiával vagy pszichoanalízissel oldhatják a beteg kedvetlenségét, kényszereit. Ez többnyire az azonos cipőben járó betegtársakkal együtt végezve építő jellegű, s teljesen elegendő lehet.
Alternatívák tehát léteznek szép számmal. Amennyiben egyedül nem megy, soha sem szégyen – sőt, gyakran életmentő lehet! – szakember tanácsát kérnünk. A legfontosabb, hogy időt és energiát kell szánnunk betegségünk kialakulásának okaira, mélyebb rétegeinek feltárására, hiszen sosem a betegséget kell gyógyítani, hanem magát az embert.