Segítség, izzadok!

Amikor emelkedik a testhőmérséklet – fizikai munka, sportolás vagy magas hőmérséklet hatására –, nedves filmréteg képződik a bőrön, így gondoskodva a hűtésről. E réteg 99%-ban vízből és 1%-ban anyagcsere-termékekből áll – ezeket bontják le a bőrbaktériumok és változtatják át erősen szagló anyagokká. A baktériumok a leginkább a hónaljunkban telepszenek meg, mert számukra ott deálisak a körülmények: magas a hőmérséklet, s az izzadtság nehezebben párolog el.

Izzadhatunk akkor is, ha stressz ér bennünket, idegesek vagyunk, ám ilyenkor az izzadság állaga egészen más és a kellemetlen szagok szinte azonnal érződnek. A dezodorok nem csökkentik az izzadást, csak a verejtéket bontó baktériumokra hatnak: elfedik a kellemetlen szagokat.

Hogy ki milyen állagú dezodort használ, ízlés kérdése. A spray a legkényelmesebb és az egész felületre egyenletes felvitelt biztosító forma – igaz, nem túl környezetbarát. A pumpás változat azonban már tökéletes megoldás azoknak is, akik vigyáznak a környezetükre. A golyós dezodorok és a stiftek erős izzadásra is kiválóak, hatásuk gyakran hűsítő. A krém-dezodorok pedig az érzékeny bőrűeknek készülnek.

Ha az izzadás komolyabb mértékű, olyan izzadásgátlókat kell használni, melyeknek pórusösszehúzó hatása átmenetileg csökkenti a verejtékezést. Ezek azonban gyakran irritálóak: a bőr kisebesedhet, a hónaljban lévő mirigyek pedig megduzzadhatnak, begyulladhatnak.

Az izzadás a férfiakat és nőket egyaránt érint. A különbség csupán annyi, hogy míg a férfiaknál a tenyéri-talpi izzadás okoz kellemetlen perceket, addig a hölgyeknél gyakoribb a hónalji izzadás. Megoldást jelenthetnek a gyógyszertárakban kapható alumínium-klorid oldatok, a szalicilsavat és timsót tartalmazó hintőporok. Ezeket mindig csak tiszta, száraz felületen szabad alkalmazni, mert kimarhatják a bőrt, s a hatóanyagok is csak így fejtik ki hatásukat.

A tenyér és talp izzadására használják az iontoforézist, amikor az izzadó területet vízbe merítve, elektromosan töltött részecskékkel csökkentik a verejtékmirigyek aktivitását. A normál állapot eléréshez tíz-tizenöt kezelés szükséges, s a fenntartó kezelésekre a későbbiekben is szükség van.

Egyre többen választják – főként hónalji izzadásra – a botulinum toxin (botox) injekciót. A bőr felületes rétegébe adott injekció hat-kilenc hónapig hatásos, utána a kezelést ismételni kell – igaz, egyre hosszabb ideig hat a bénítás.

Súlyos esetekben megoldást jelenthet a sebészi beavatkozás: vagy a verejtékmirigyeket metszik ki, vagy a hónalj, illetve a tenyér felé futó vegetatív idegeket vágják át. A műtétet csak nagyon ritkán javasolják, hiszen az a tapasztalat, hogy az izzadás „áttevődik” más testrészekre – például a törzsre –, ami sokkal kellemetlenebb a hónalji foltoknál vagy a lucskos tenyérnél.

Ha az izzadás az egész testre kiterjed, érdemes orvoshoz fordulni, hiszen súlyos betegségek kísérő tünete lehet: pajzsmirigy-működési zavarok, cukorbetegség, idegrendszeri problémák okozhatják a panaszokat.