Színes, szagos csábbogyók

Alig áll még a lábán a gyerek, de már kikutatja az édesanyja táskáját, elnassolja a benne talált tablettát, fölszedi a szőnyegről az elgurult pirulát. Ha pedig nagyobbacska és otthonosan mozog a hűtőben, megkóstolja az ott tárolt szirupot. Mert olykor hiába a csalafinta gyerekzár, a gyerek a problémát kihívásnak tekinti, és addig próbálkozik, míg végül sikerül kinyitni a fiókot, majd az orvosságos üveget. Miután a gyógyszerek jó része édes bevonatú, színes, illatos, nem csoda, ha cukorkának nézi a gyerek. Különösen áll ez a vitaminkészítményekre, amelyek többsége drazséállagú és ízletes.

A gyógyszermérgezések megelőzésében a legfontosabb, hogy ne férhessen hozzájuk az aprónép. A gyermekorvosok figyelmeztetnek: minden gyógyszert zárjunk el, még azokat is, amelyeket naponta szedünk. Ügyeljünk, hogy a hűtőszekrényben se férjen hozzá a gyerek, és ha egy pirula a földre esve elgurulna, azt keressük meg. És persze alkalmasint hívjuk föl a kicsik figyelmét a gyógyszerek veszélyeire. Ha az egyébként egészséges gyermek hirtelen rosszul lesz, makacs hányinger, hányás gyötri, aminek még csak nem is sejtjük az okát, gyógyszermérgezésre gyanakodhatunk. De árulkodó jel a minden előzmény nélküli bágyadtság, aluszékonyság is, vagy ennek épp az ellentéte, az erős, természetellenes izgatottság.

Ha gyanakszunk, illetve meg is bizonyosodunk, hogy gyermekünk gyógyszert vett be, becsüljük meg a mérgezés lehetséges időpontját, vegyük magunkhoz a készítményt és úgy forduljunk orvoshoz. Ha súlyosnak ítéljük a kicsi állapotát, hívjunk mentőt. Orvosi jóváhagyással a nagyobb gyereket hánytathatjuk is a segítség megérkezéséig. A bevett gyógyszer jellegétől és mennyiségétől függően sor kerülhet a kis páciens gyomrának kimosására. Azért fontos tudni a gyógyszer pontos nevét, mert – összetételének ismeretében – ellenméreg adásával is közömbösíthető a mérgezéses tünet.