Megóv-e a védőoltás?

Ha a kötelező védőoltásokról beszélünk, hazánkban igen jó a helyzet – ám a választható oltásokkal már viszonylag kevesen élnek. Ebben része van a vakcinák körül keringő rémhíreknek is, amint azt a H1N1 járvány esetén is kiderült. Lássuk, mi szól a védőoltás mellett.

A világban évente 57 millió ember veszti életét fertőző betegségekben, olyan kórokban is, melyek megfékezésére már léteznek védőoltások. Ne felejtsük el, hogy olyan rettegett kórok, mint a feketehimlő, a járványos gyermekbénulás vagy a torokgyík a vakcinák hatására szorultak vissza. Még az életveszélyt nem jelentő gyermekbetegségek oltása is több előnnyel jár, mint átesni a kóron. A kiállt betegség fájdalommal és szövődményekkel járhat, s maga a kezelés is drágább, mint a megelőző injekció.

A magyar védőoltási rendszer igen hatékony, ám a szabadon választható vakcinákra kicsi a kereslet. Újabban az oltóanyagok kockázatáról egyre több rémhír és téves információ lát napvilágot. A modern vakcinák legtöbbje pedig már elölt formában sem tartalmazza a teljes kórokozót, így ezeknél a megbetegedés lehetősége kizárt. A teljes sejtes védőoltások esetében is kicsiny az esély, hogy a szer betegséget okozzon.

A védőoltások kiváltotta, többnyire enyhe reakció a szakemberek szerint kisebb bajt okoz, mint amennyi előnnyel jár, hogy az oltottak az egész közösséget védik a járványtól. Ellenben ha lazul az életkor szerinti oltások fegyelme – ami hazánkban egyelőre igen jó –, újra felüthetik fejüket a már elfeledett bajok. Erre példa a közelmúlt angliai kanyarójárványa.

Biztató, hogy választható oltásokat néhol már az önkormányzatok is támogatják. Így a HPV elleni védőoltást, amivel a lányokat fenyegető daganatos kór, a méhnyakrák is megelőzhető. A kutatás azonban újabb lehetőségeket kínál: a közelmúlt híre szerint Amerikában a változókorban levő nők „néma járványa”, a csontritkulás ellen is engedélyeztek egy megelőző oltást.