![](https://zoe.mediaworks.hu/public/uploaded_pictures/17441053_auto_resized.png?ver1)
Dühöngenek a nézők Párizsban, átverték őket, nem látnak semmit a megnyitóból
origo.hu
![](https://zoe.mediaworks.hu/public/uploaded_pictures/17441053_auto_resized.png?ver1)
Angol orvosok már korábban megfigyelték, hogy a hideg idő beköszöntével több szív- és érrendszeri beteg hal meg, mint a nyári időszakban. Most azt vizsgálták, hogy van-e kapcsolat a napi hőmérséklet esése és a szívinfarktus között.
A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy az átlagos napi hőmérséklet egy foknyi csökkenése a következő 28 nap során változtat-e az infarktusos esetek előfordulási gyakoriságán. Figyelembe vették a hét napjainak, az ünnepnapoknak, az influenzás időszakoknak, a légszennyezettségnek és a páratartalomnak az esetleges módosító hatását is.
Az eredmények azt mutatták, hogy a szigetországban a hőmérséklet egyfokos csökkenése egy hónapon belül két százalékkal növelte a kórházba szállított infarktusos betegek számát. A lehűlés kedvezőtlen hatása főként az első két hétben érvényesült. Azt is megfigyelték, hogy a 75-84 évesek és a már korábban is szívpanaszok miatt kezelt betegek fokozottan veszélyeztetettek.
A szívinfarktus kockázati tényezői: dohányzás, cukorbetegség, túlsúlyosság, magas vérnyomás, magas koleszterin-szint, stressz, mozgásszegény életmód. Tünetei: mellkasi fájdalom, légszomj vagy fulladásérzés, verejtékezés, hányinger vagy hányás, gyengeség vagy szédülés, sápadtság.
A szívinfarktus akkor következik be, amikor a szívizmot ellátó vér áramlása hirtelen és teljesen megszakad. Ennek oka többnyire a verőereken lerakódott koleszterin-plakk. Minél szűkebb a verőér, annál inkább növekszik a valószínűsége, hogy vérrög képződik. A szívinfarktus során a szívizom egy része elhal.
origo.hu
metropol.hu
she.life.hu
magyarnemzet.hu
nool.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu