Pajzs a járványok ellen

Egy hét óvodában, két hét itthon – sok gyerek ilyen ritmusban ismerkedik a közösséggel. A szoktatás nemcsak lelkileg nehéz, de azért is, mert a kicsik összeszednek minden nyavalyát, miközben egymás baktériumflórájával ismerkednek. Mit tehet a szülő?

Élet-egészségPalágyi Edit2010. 10. 14. csütörtök2010. 10. 14.

Kép: XVI kerület Itthon Arany János általános iskola oktatás tanitás tanulás tanuló tanár tanitó suli diák tanterem testnevelés tornaterem bordásfal mozgás egészség játék játszik gyerek gyermek 2009.06.12. fotó: Németh András Péter

Pajzs a járványok ellen
XVI kerület Itthon Arany János általános iskola oktatás tanitás tanulás tanuló tanár tanitó suli diák tanterem testnevelés tornaterem bordásfal mozgás egészség játék játszik gyerek gyermek 2009.06.12. fotó: Németh András Péter

Természetesen azzal nyugtatják a gyermekorvosok az anyákat, hogy ez a korszak is véget ér majd, miután megedződött a kicsi immunrendszere. A szervezet csak azután indíthat támadást a kórokozók ellen, miután felismerte azokat. A folyamathoz azonban idő kell: az ember szerzett immunitása nagyjából 16 éves korára fejlődik ki teljesen. Természetes dolog, hogy a kisgyerek először kilép az anyatej adta védettségből, sőt a szűk családi körből is, majd a közösségben lassacskán megszerzi azt az immunitást, amely segít neki megküzdeni a baktériumokkal, vírusokkal. Addig azonban a járványos időszak rendre torok- és fülfájással, csorgó orral, köhögéssel köszönt be. Sokszor nemcsak az óvodás-, de még az iskoláskor eleje is a gyakori fertőzésekről szól.

Steril környezetben persze nem tarthatjuk a nebulót, és nincs is erre szükség. A szülői aggodalom azonban sokakat arra sarkall, hogy – a szövődményektől tartva – rögvest antibiotikum-kúrára fogják a kicsit. Hosszú távon az indokolatlan gyógyszerszedés csak kárt okozhat.

Bölcsebben dönt a szülő, ha már jó előre segít megerősíteni azt a védőpajzsot, ami a szervezetet védi a baktériumoktól, vírusoktól. A baj megelőzését szolgálják az immunerősítő készítmények, melyeket időnként kúraszerűen érdemes alkalmazni. Így a gyerekbetegségeket és a megfázásokat komolyabb szövődmény nélkül vészelheti át a gyermek. A zöldségekben, gyümölcsökben található létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek és sok mozgás a szabad levegőn – mindezek „mellékhatások” nélkül használnak. Nem szabad elfeledkezni a sok folyadékról sem, a sokat szaladgáló csemeték ugyanis néha elfelejtenek inni.

A kisgyerekeket azért is érdemes sokat szabadba vinni, mert a napfény jóvoltából képződő D-vitamin számos betegség megelőzéséhez áldásos hatású, mi több, a kutatások szerint e vitamin a felnőtteket támadó kórok rizikóját is csökkenti. Így egy kiadós közös séta vagy kirándulás csak jó lehet!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek