Remény a szorongásban szenvedőknek

A Wisconsin-Madison Egyetem kutatói 238 fiatal rhesus majmot vizsgáltak az egyik legmodernebb funkcionális képalkotó eljárás, a pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével.

A majmok „felségterületén” megjelenő emberek potenciális fenyegetést jelentettek az állatok számára, miközben a ketreceik mellett álldogáltak. Ekkor a kutatók megfigyelték az állatok reakcióit és mérték az agyi aktivitásukat. Minél idegesebben reagált egy-egy majom, annál magasabb aktivitást mértek az agy két területén: a félelmi reakciókban, az érzelmi működésben és a jutalmazási folyamatokban meghatározó szerepet játszó, mandulaformájú magrendszerben (corpus amygdaloideum), valamint a hippokampuszban, amely nélkülözhetetlen szerepet játszik az összetett információk, események memorizálásában. A kutatók az agyi aktivitás alapján azt is megjósolhatták, hogy éppen mennyire idegesen reagálnak a majmok.

Az eredmények elvezethetnek annak a megértéséhez, hogy miként alakulnak ki a szorongásos zavarok a gyerekeknél – állítja a kutatás vezetője. A vizsgálat következő szakaszában azt próbálják megfigyelni, hogy szorongáskor a fiatalok agyában is ugyanezek a régiók játszanak-e szerepet. Amennyiben a feltételezés beigazolódik, az orvosok korán kiszűrhetik a veszélyeztetett gyerekeket, s megkezdhetik a kezelésüket abban a reményben, hogy így megelőzhetők a későbbi nagyobb problémák.