Amit a csontritkulásról tudni kell

Mit tehetünk csontjaink megfelelő szilárdságáért?

A csontok egészségét részben a genetika határozza meg, de mi magunk is sokat tehetünk érte. Nőknél a menopauza első évtizedében meggyorsul a csontvesztés és ezzel a szervezet kalcium vesztesége, ami elérheti az évenkénti öt százalékot is. Azok a nők vannak tehát előnyben, akiknek szervezetében a gyermekkorban és a fiatal felnőttkorban masszívabb csontállomány, a genetikailag elérhető legnagyobb csúcs-csonttömeg alakult ki. A csontérés folyamatában maximális csonttömegünket 25-30 éves korunk körül érjük el, majd a következő tíz-húsz évben a csonttömeg egyensúlyban van. A későbbi csontritkulást megelőző „alapozást” tehát mindenképp fiatal korban kell elkezdeni: a csúcs-csonttömeg öt százalékos növekedése akár harminc százalékkal csökkentheti csontjaink időskori sérülékenységét, az oszteoporózis kialakulásának kockázatát.

Mit tegyünk csonttömegünk megőrzése érdekében?

A kalcium csontokból való kiürülését nagymértékben fékezhetjük rendszeres testmozgással és változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással. Mozogjunk hetente legalább háromszor 20-25 percet. Főként a gravitáció ellenében végzett mozgások előnyösek, tehát például a – más szempontból oly egészséges – úszás a csontoknak nem sokat segít. Nagyon beválik viszont a napi fél-egy órás séta, vagy kicsit intenzívebb gyaloglás. Kerüljük a kalcium kiürülését elősegítő italok (kávé, alkohol, cukrozott szénsavas üdítők) és ételek (a magas foszfortartalmúak) túlzott fogyasztását, hagyjuk el a dohányzást. Együnk naponta tejtermékeket, nassolás helyett csipegessünk kalciumban magas tartalmú mandulát, diót, s kínáljuk meg vele gyerekeinket is. Fogyasszunk minél több tej és tejterméket, emellett együnk rendszeresen brokkolit, sóskát, káposztát, és a most szezonját élő céklát.

Mennyi kalciumra van szüksége egy felnőttnek?

A felnőtt emberi testben mintegy 1-1,2 kg kalcium található, ami testtömegünknek mindössze 1,5-2 százalékát teszi ki, s mely mennyiség 97-99 százaléka a csontokban és a fogakban található. Ahhoz, hogy ezt az ideális állapotot fenntartsuk, a női szervezetnek naponta átlagosan legalább 1000 mg, terhesség és szoptatás idején legalább 1200 mg kalcium bevitelre van szüksége, különösen a terhesség utolsó két hónapjában.

Mire kell figyelni táplálkozáskor?

A tejjel kapcsolatos tévhitek eloszlatására tanácsoljuk: fogyasszunk lehetőleg minél több tejet, illetve élőflórás tejterméket, sajtot, ezek ugyanis a kalcium felszívódását segítő D-vitamint, tejcukrot – a joghurt és a kefir még élőflórát is –, a csontok építőköveit jelentő kalciumot, valamint foszfort megfelelő mennyiségben és jól felszívódó formában tartalmazzák. Újabban számos vizsgálat igazolja, hogy az élőflórás tejtermékek fogyasztásakor a tejhez képest is magasabb fokú a kalcium-felszívódás, valamint a benne található kalcium segíti a testzsír-szabályozást, mely utóbbi a hölgyek számára oly fontos vonalak megőrzése szempontjából sem mellékes.

Mivel ártunk csontjainknak leginkább?

Ha kalciumban szegény, viszont magas foszfortartalmú élelmiszereket fogyasztunk, azzal a csontépítést hátráltatjuk. Ugyanis ha szervezetünk nem jut elegendő kalciumhoz, azt a kalciumraktárként is működő csontokból fogja elvonni – ezzel pedig annak sűrűsége csökken. Ezt a folyamatot a túlzott foszforbevitel pedig tovább erősíti. A túlságosan gyors fogyókúra és a kizárólag zöldségeken alapuló étrend ugyancsak a csontok ellensége. A túlzott kávé- és alkoholfogyasztás szintén kerülendő.

Csak a kalcium-bevitelre kell figyelni?

A csontrendszer szilárdságának kialakulásában a kalciumnak és a D-vitaminnak közös szerep jut. A csontanyagcseréhez szükséges kalciummennyiséget a táplálékokból kell felvenni. A kalcium felszívódása szervezetünk D-vitamin ellátottságától nagymértékben függ, mert a D-vitamin a bélből a kalcium intenzívebb felszívódását, valamint hasznosulását segíti. A szervezetünkbe bevitt kalciumnak átlagosan 21-70 százaléka szívódik fel. Beépülésének hiányakor csökken a csontok szilárdsága, puha és hajlékony csontok keletkeznek. Ennek gyermekkori következménye az angolkór, felnőttkorban pedig a csontlágyulás. A kalcium mellett szükség van foszforra is, de ebből sokkal többet fogyasztunk, mint amennyi a kívánatos mennyiség, illetve amilyen a kívánatos kalcium-foszfor arány lenne.

Mérhető, vizsgálható-e a csontok állapota?

A csontok ásványi tömege denzitometriával (csontsűrűség-méréssel) határozható meg, ami gyors, fájdalommentes, veszélytelen és igen pontos eljárás. A nőknél 45 éves kor felett ajánlott e vizsgálat elvégzése, majd az eredménytől függően egy idő múlva megismétlése. Így ha a csontdenzitás teljesen normális, úgy elegendő azt kétévente mérni újra. Kóros lelet (csökkent csontdenzitás) esetén azonban évente javasolt a csonttömeg ellenőrzése.