Karibi veszedelem

Számos olvasónk aggódik a híradások hallatán, miszerint a kolera Haiti után Dominikán és az Egyesült Államokban is felütötte a fejét. Adódnak a kérdések: vajon a járvány elérhet hozzánk is, és kell-e óvintézkedéseket tennünk?

Élet-egészségDr. Szirmák Eszter2010. 12. 10. péntek2010. 12. 10.

Kép: Port-au-Prince, 2010. november 19. A kolera tüneteitől szenvedő férfit tolnak talicskával az Orvosok Határok Nélkül szervezet által működtetett port-au-prince-i St. Catherine Kórházba 2010. november 19-én. Haitin eddig több mint ezerszáz ember halt meg a kolerajárvány következtében, és sok ezer embert ápolnak kórházban. (MTI/AP/Emilio Morenatti), Fotó: EMILIO MORENATTI

Karibi veszedelem
Port-au-Prince, 2010. november 19. A kolera tüneteitől szenvedő férfit tolnak talicskával az Orvosok Határok Nélkül szervezet által működtetett port-au-prince-i St. Catherine Kórházba 2010. november 19-én. Haitin eddig több mint ezerszáz ember halt meg a kolerajárvány következtében, és sok ezer embert ápolnak kórházban. (MTI/AP/Emilio Morenatti)
Fotó: EMILIO MORENATTI

Valóban aggasztó híreket kapunk a karibi országból, ahol október közepe óta kolerajárvány pusztít. Mintha nem lenne elég baj, hogy több mint húszezer beteget kezelnek, és a halottak száma ezer fölé emelkedett – az embereken egyre inkább eluralkodik a kétségbeesés. A minap például az egyik déli megyében 12 embert lincseltek meg, mert azt feltételezték róluk, hogy szándékosan terjesztik a kórt. A dühös helyiek bozótvágó késekkel és kövekkel támadtak a boszorkánynak tartott szerencsétlenekre, majd miután megölték őket, holttesteiket az utcán elégették…

Pedig a kolerának semmi köze az ördöghöz: ez egy baktérium okozta gyomor-bél fertőzés. A baktérium neve a vibrio cholerae. A betegség lappangási ideje néhány órától pár napig terjed. A fertőzést olyan súlyos hányás és hasmenés kíséri, ami napi 20 liter folyadékvesztéshez és egy-két nap alatt a beteg gyors kiszáradásához, halálához vezethet.

Sokáig úgy gondolta a tudomány, hogy a kolera baktériumgazdája az ember. Azonban már számos bizonyíték van arra, hogy a járványok közötti időszakokban a vizekben élő alacsonyabb rendű állatok, köztük a kagylók biztosítják a vibriók túlélését. Az ember a fertőzött víz vagy kagyló fogyasztásával fertőződik meg. A fertőzött területen az igen nagy számban előforduló, tünetmentes baktériumürítők vagy a fertőzésben szenvedő betegek székletével fertőzött, nyersen fogyasztott zöldség, gyümölcs, illetve a szennyezett ivóvíz terjesztik leginkább a kórt.

Magyarországon alapvetően nincs félnivalónk kolerától, a betegség főként a fejlődő országok nyomortelepeit érinti, ahol nem megfelelőek a táplálkozási és tisztálkodási körülmények. (Bár tény, hogy a kontinensek közötti utazások a különböző fertőzések terjedésének veszélyét is magában hordozzák.) A higiénés szabályok betartása, a tiszta ivóvíz fogyasztása, az élelmiszerek tisztán tartása, vécéhasználat utáni alapos kézmosás, a szennyvizek korszerű kezelése mind-mind az egészségmegőrzést szolgálja, kolerajárvány nélkül is.

A kolera gyógyításában az elsődleges a folyadék- és elektrolitpótlás. A felgyógyulást gyorsíthatja antibiotikum adása, de ez önmagában a gyógyuláshoz nem elegendő. Bár a betegséggel szemben létezik oltóanyag, ma még csak minden második beoltottnál hatékony, és csak átmeneti védettséget ad. A kórkép szigorúan bejelentésre kötelezett az ÁNTSZ és a Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ felé.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek