Azok a pörkölt fekete szemek

Már tudományos kutatások állandó tárgya a múlt század közepétől a kávé, vizsgálják, milyen hatással van a szervezetre és az egészségi állapotra.

A tények
• A tanulmányok ritkán tesznek javaslatot az elfogyasztandó kávémennyiségre. Ennek oka elsősorban az, hogy a kávé legismertebb összetevőjének, a koffein felszívódásának sebessége egyénenként erősen eltérő lehet. Azt mondhatjuk, hogy átlagosan három óra alatt „szabadul meg” a szervezet az elfogyasztott koffeinmennyiség felétől. Ezt az időtartamot a terhesség megnöveli, a fogamzásgátló szerek és az alkohol pedig csökkentik. Az elfogadott általános irányelv napi két-három csésze kávé, cukor és tej nélkül.

• A koffein idegrendszerre gyakorolt hatása jól ismert. Javítja a reakcióidőt és a koncentrációs képességet, késlelteti a kifáradást. Emellett gyorsítja a szervezet anyagcseréjét.

• A koffein serkentő hatása ellenére mérsékelt mennyiségű kávé fogyasztása esetén semmilyen szív- és érrendszerre gyakorolt hatást nem mutattak még ki. Nem igazolták például a kávéfogyasztás és a vérnyomás kapcsolatát, de vitathatatlan, hogy vannak koffeinérzékeny személyek, akiknek a vérnyomása megemelkedik, ha kávét isznak. Ez az emelkedés azonban kis mértékű, és nagyjából egy óráig tart.

• A kávé étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása, főleg polifenolokat tartalmaz. Ez csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rákos megbetegedések kockázatát, a II. típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májbetegségek kialakulásának kockázatát. Egyre több bizonyíték szól a kávé idegrendszeri leépüléssel járó betegségekre, például a Parkinson-kórra és az Alzheimer-kórra gyakorolt feltételezett pozitív hatása mellett. Az utóbbi időben született néhány olyan pozitív eredmény, amelyek szerint a kávéfogyasztás csökkenti a halálos szívinfarktus kialakulásának esélyét.

Tévhitek és legendák
• Sok szó esik arról, de még soha nem igazolták, hogy a kávénak hatása lenne a csontok sűrűségére. A csontritkulás hátterében számos tényező állhat: táplálkozási szokások, különösen az elégtelen kalcium- és D-vitamin-bevitel, testmozgás, testtömeg, dohányzás, alkoholfogyasztás, genetikai háttér, hormonális egyensúly. Megfelelő napi kalciumbevitel mellett a kávénak semmilyen hatása nincs a csontok egészségi állapotára. Ugyanakkor a túlzott koffeinbevitel kis mértékben fokozhatja a kevés kalciumot fogyasztó nők kalciumkiválasztását.

• Évek óta tartja magát az a tévhit, hogy a koffein vízhajtó hatású. A mértéktartó kávézásnak azonban nincs hatása a szervezet folyadékegyensúlyára, hiszen csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem.

• A terhes nők szervezetében lassabban szívódik fel a koffein, és így vérükben hosszabb ideig megtalálható a vegyület. Mivel az anya vérével a koffein egy része a magzatba is eljut, vizsgálták a terhes nők kávéfogyasztásának kapcsolatát a vetéléssel, az alacsony születési súllyal, a fejlődési rendellenességekkel és a bölcsőhalállal. Nem találtak ok-okozati összefüggést a kávézás és e tényezők között.