A jó alvás fél egészség!

Az alvászavarokról, a kevesek által ismert veszélyes betegségről: az alvási apnoéról, az alvási zavarok mögött meghúzódó egyéb betegségekről, valamint a lehetséges gyógymódokról beszélgettünk dr. Köves Péter alváskutatóval, az orvostudományok kandidátusával.

Élet-egészségVörös Éva2011. 03. 21. hétfő2011. 03. 21.
A jó alvás fél egészség!

Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Valamennyien megtapasztaltuk, hogy az alvás után kipihentek vagyunk, szervezetünk egésze regenerálódik. Stresszes életvitelünk káros hatásait leginkább alvással enyhíthetjük. Az alváskutatók ma már sokat tudnak az alvásról és arról, hogy miként tudjuk önmagunk számára biztosítani ezt a nélkülözhetetlen relaxációt, felfrissülést, mely az egészséges élethez elengedhetetlen.

– Milyen folyamatok zajlanak a testünkben csak akkor, amikor alszunk?
– Az alvás életünk során visszatérő jelleggel szakítja meg tudatos ébrenléti állapotunkat, életünk egyharmadát teszi ki. Az alvásigény ösztönös jellegű; tartós megvonása, vagy tartós zavara a memória, a figyelem, a gondolkodás, súlyos esetben a tudati tisztaság elégtelenségéhez, szív- érrendszeri betegségek, hormonális betegségek, emésztőszervi zavarok kockázatának növekedéséhez vezethet. Alvásunk összetételét és az alatta zajló funkciókat a megelőző nap eseményeinek feldolgozása és a következő nap ébrenléti kihívásaira való felkészülés és életkorunk határozza meg. Az alvás az idegrendszerben és testünk minden működésében aktív állapot. Az ébrenléthez képest egészen más szabályok, törvényszerűségek szerint zajlik, melyeket egy jól felismerhető program foglal keretbe: ez az alvás ciklusos szerkezete. Elalvás után egy szemmozgás nélküli fokozatosan mélyülő, majd sekélyesedő alvásfázis (non rapid eye movement = NREM) következik, amit a gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásfázis (rapid eye movement = REM) követ. Ez egy alvásciklus, ami 4-5 alkalommal ismétlődik az éjszaki alvás során.

A szemmozgás nélküli alvás alatt a paraszimpatikus idegrendszer uralkodik, csökken az anyagcsere, megnő a fehérjeszintézis, nő a sejtszaporodás, csökken a légvételek volumene és a szívverés frekvenciája, minden, az ébrenlétben aktív idegrendszeri pálya aktivitása minimálisra csökken. Az agykéreg kiterjedt területei egyfajta, a memória megszilárdítása érdekében nélkülözhetetlen aktív, pihenő állapotba kerülnek, a külvilággal való kapcsolat bizonyíthatóan megmarad. Ezzel szemben a REM alvásban az agy bezárul. Saját memória- és érzelmi tartalmaival foglalkozik, fel- és újraépíti szoftvereit. Nem fogad ingereket a külvilágból, az izomtónus eltűnte miatt válaszreakciók kevésbé indíthatók.


– Milyen agyközpontok maradnak éberek alvás közben? Érzékszerveink is kikapcsolódnak?

– Az ébrenlét és az alvás életünk két alapállapota. Ébrenlétben agyunk intenzív kapcsolatban van a környező világgal és összes érzékszervünk is csúcsra járatott. A NREM alvásban ez a kapcsolat megmarad, intenzitása azonban korlátozott. Az érzékszervek közül a hallás, bizonyos mértékig a szaglás és a szervezetünk belsejéből eredő ingerek, valamint a veszélyt jelző ingerek (fájdalom) iránti fogékonyság maradnak fenn. REM alvásban zárul be agyunk legjobban. A központi idegrendszerben jól ismerjük azokat a kiterjedt, az agytörzstől az agykéregig futó, speciális ingerület-átvivő anyagokkal működő pályákat, melyek az ébrenlétet, a NREM és a REM alvást, illetve azok átmeneteit szabályozzák. Az ébrenlét és az alvás közötti különbségek ezen pályák aktivitásának eltérésében határozhatók meg.

– Az alvásproblémák mindig valamilyen betegséget jeleznek, vagy vannak alvásbetegségek is?
– Egymást követő alvásaink összetétele is változik, bizonyos fiziológiás határok között. Alvásunkkal kapcsolatos panaszaink (nem ébredünk pihenten, nehezebben alszunk el, többször felébredünk) lehetnek esetlegesek, átmenetiek is. Ilyen esetek nem jelentenek kóros állapotot.

Amennyiben nehéz elalvás, gyakori ébredés, zavaró félelmes álmok, intenzív horkolás, végtagmozgás, beszéd, motoros nyugtalansággal kísért felriadás, légszomj, heves izzadás, vagy visszatérő mozgásképtelenség élménye, napközbeni aluszékonyság jelenik meg tartósan és visszatérően, akkor már kóros állapotot kell keresni, lehetőleg erre szakosodott alvásrendeléseken.

Az alvás zavarai mögött részben pszichiátriai, idegrendszeri, belgyógyászati, fertőző, vagy fájdalommal járó betegségeket, helytelen gyógyszerhasználatot, droghasználatot találunk. Jelentős azonban azon alvásbetegségek sora, melyek kialakulása kizárólag az alvásfolyamathoz kötött.

– Az alvás közbeni légzéskimaradás lehet életveszélyes is?
– Az alvási apnoe szindróma az egyik legismertebb és legtöbb veszélyt magában hordó alvás közben kialakuló légzészavar. Feltűnő jelei a hangos, a légzés ritmusát nem követő szabálytalan horkolás és a 10 másodpercnél hosszabb légvételi szünetek, melyek minden alkalommal, ébredéssel járó stressz-válaszokat provokálnak. Kóros, ha gyakoriságuk alvásóránként 5-nél több, de 30-nál nagyobb számuk már súlyos veszélyt jelent. A folyamat tönkre teszi az alvást, és a napközbeni reakcióképesség csökkenése igen korán súlyos, nem egyszer fatális balesetek oka és a napközbeni aluszékonyság legdurvább formáinak forrása lehet. Hosszabb idő múltán a szív- és érrendszeri betegségek és katasztrófák kockázata is rohamosan növekszik. Szív- és érbetegek az apnoe enyhébb szintjein is veszélyben vannak.

– Hogyan lehet felismerni és gyógyítani az alvásbetegségeket?
– Legkorábban a jellemző klinikai tünetek alapján merülhet fel a gyanú. E téren a hozzátartozók, és a háziorvos feladata nagy. A napközbeni aluszékonyság, vagy feledékenység mögött álló alvási apnoe, vagy alvásfüggő mozgászavar gyanúja a – beteg által nem észlelt – alvás közbeni kóros megnyilvánulások alapján alapozható meg. A további felismerés útja az alvásambulanciákon és alváslaboratóriumokon keresztül vezet. Itt vizsgálati lehetőségek sora áll rendelkezésre, hogy a diagnózist pontosítsuk és a megfelelő terápiás eljárást javasoljuk. Az eredményes kezelés skálája igen széles. Gyógyszerek, légzéskönnyítő segédeszközök, néha műtétek, életmód- és magatartás-terápiák egyaránt beleférnek. A rendszerint összetett terápiás csomag eltér aszerint, milyen alvásbetegség-csoportról van szó. Egy alapszabály azonban mindegyik esetben van: A beteg közre- és együttműködése nélkül tartós eredmény nem várható. Ennek biztosítása természetesen szintén az alvásmedicina szakembereinek feladata.

 

– Álmodás közben miért mozog gyorsan a szemünk?
– A gyors szemmozgással jellemzett alvást (REM), melyre még az izomtónus elvesztése és az ébrenlétre hasonlító agyi elektromos tevékenység is jellemző, sokáig az álmok egyetlen forrásának tekintették. Azt is képzelték, hogy a szemmozgás egy „álom-mozi” nézésének megnyilvánulása. Ma már tudjuk, hogy álmok más alvásfázisban is vannak, a gyors szemmozgás pedig egyre inkább egyfajta kül- vagy belvilági behatásra kiváltódott stádiumfüggő reakcióként alakul ki.

– Mi okozza azt, hogy ha akarunk, akár percre pontosan is tudunk ébredni?
– Mindennapi életünk rutinja egészséges alvásképesség esetén viszonylag állandó ébredési és lefekvési időpontokkal jár, ami ébresztő biztosítékok (óra, családtag) igénybe vétele nélkül is működik. Az, hogy ettől eltérő időben (korábban) ébredjünk fel, ritka képességet jelent és főleg korábban fekvő, korábban kelő, úgynevezett reggeli típusú személyek sajátja.

– Miért kell az idős embereknek kevesebb alvás, mint a fiataloknak?
– Az alvás szükséges mennyisége 24 órára szól. Az előzőekben elmondottakból következik, hogy a fiatal és fejlődő szervezet sokkal több és intenzívebb feladatot ró az idegrendszerre és a szervezetre, mint a tapasztalatokra és rutinra támaszkodó idősebb és idős kor. Ez a magyarázata, hogy 60 év felett a napi alvásigény 5-6 órára csökken. Fontos, hogy a redukció elsősorban a NREM alvást érinti. Idős korban az életkörülmények változása is jelentős tényező: a cirkadián óránkban kódolt éjszakai alvásidőszak mellett a délutáni alvásidőszak is újra kihasználható.

– A modern kornak vannak betegségei, mint a stressz az anyagcserezavarok, az elhízás, ezek mennyire befolyásolják az alvás folyamatát?
– Mindhárom komoly alvásminőség-változással, sőt alvásbetegség kialakulásával járhat. A tartós stressz a krónikus alváselégtelenség és a napközbeni kóros kimerültség egyik fő kiváltója; az anyagcserezavarok közül a pajzsmirigy és a mellékvese működési zavarai, valamint a cukorbetegség emelkednek ki e téren. Az elhízás két úton is vezethet veszélyes alvászavarhoz. Egyrészt növeli az alvási apnoe kialakulásának lehetőségét, másrészt fokozva az alvás alatt gyengébben működő légző izmok terhelését, akadályozza a légzést.

– Az alvás folyamatában milyen zavarok léphetnek fel?
– Az alváselégtelenség (inszomnia) mögött az ébrenlét permanens túlaktiváltsága áll. Egy másik csoportban (alvásfüggő légzés- és mozgászavarok) az alvásfolyamatot széttördelik a kóros légzési és mozgásesemények, ezt nevezzük az alvás fragmentálódásának. A központi idegrendszeri eredetű aluszékonyságban és egyes mozgászavarokban többé-kevésbé már ismerjük azokat a rendellenességeket (ingerületátvivő anyagok hiánya, receptorok gyengesége, megváltozása) melyek az alvás–ébrenlét-szabályozó rendszerekben felelőssé tehetők a kóros állapotért. Külön csoportba tartoznak azok az alvászavarok, melyek az ember belső biológiai órája és a közvetlen környezet időviszonyai között létrejött disszonancia következtében alakulnak ki. Ezt élik át időlegesen a több időzónát átlépő repülőjáratok utasai, tartósan pedig azok az emberek, akik mindennapi életünk fontos területein, a többműszakos munkakörökben dolgoznak.

– Milyen tanácsokat javasol, hogy megelőzzük az alvási zavarokat?
– Több pillérre épül a megelőzés. Már fiatal kortól a megfelelő alvásszokások megtanulása és kondicionálása. Az alvás természetének és jelentőségének megismerése, az alváshigiénés tanácsok betartása. Testsúly-kontroll, az öngyógyítás elkerülése. Idejében szakemberhez, nem megfelelő terápiás eredmény esetén specialistához fordulás.

– Mikor válhat az alvás betegséggé?
– Kóros jelenség az alvás abban az esetben, ha csaknem megfelelő alvás mellett is megjelenik, többnyire agresszív módon az ébrenlét időszakaiban. Ez a napközbeni extrém aluszékonyság, ami alattomosan kezdődhet, és vezethet a munkaképesség csökkenéséhez, a tanulás képességének elvesztéséhez, a memória és figyelem gyengüléséhez. Nem ritka, hogy fatális közlekedési vagy munkahelyi baleset hívja fel rá a figyelmet. A kóros jelenség mögött álló okok kiderítése az alváslaboratóriumok egyik legnehezebb, de mai lehetőségeinket figyelembe véve már eredményesen megoldható feladata.

– Minél mélyebben alszunk, annál lassabbak az agyhullámaink. Miért?
– A már említett NREM alvás során az agykérgi elektromos tevékenység fokozatosan lassul. Kezdetben másodpercenként 5-7, majd másodpercenként 0,5-4 Hz frekvenciájú hullámok jelennek meg számos más fontos jelenség mellett. A lassú, ún. delta hullámok jelentőségét nem régen ismertük meg. Ezek az EEG-hullámok jelzik azt az állapotot, amikor az agykéreg idegsejtjei aktív, de csökkent energiaigényű alapműködésre váltanak. Hiányuk elsősorban felelős a napközbeni aluszékonyságért és a mentális teljesítmény csökkenésért.

– Önnek mi a véleménye az agykontrollról?
– A testi és mentális egészség megtartására eredményes ez a módszer. Inszomniák nem gyógyszeres kezelésében használjuk az úgynevezett agyi alfa hullámra történő bio-visszacsatolás módszerét, ami néhány esetben eredményes, de tudományos bizonyítékaink még nincsenek e téren.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek