Gyógyít-e a gyógynövény?

Jó ideje érett a változás: egy 2004-ben született európai uniós irányelv és a 2005-ös hazai gyógyszertörvény értelmében idén április 1-jétől megszűnt a „gyógynövény-alapanyagú, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény” kategória. Két választási lehetőség áll a gyógyhatású termékek gyártói és forgalmazói előtt. Eredetileg március 31-ig kérhették készítményeik átminősítését gyógyszerré, de az illetékes minisztérium nemrég 2013-ig meghosszabbította a határidőt – ez esetben csak patikában lehet forgalmazni őket. A másik út az élelmiszerré történő átminősítés: a terméknek meg kell felelnie az élelmiszerre vonatkozó jogszabályoknak, és a termék csomagolásán nem lehet betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat feltüntetni.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) tájékoztatása szerint jelenleg 324 gyógyhatású készítmény rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Ebből eddig mindössze tizennégyet minősítettek át gyógyszerré. A terméken és a hatóanyagon túl a gyártónak olyan dokumentációt is mellékelnie kell, amelyben az összetevők minőségét, hatékonyságát és relatív ártalmatlanságát is bizonyítják. A jól bevált szereknél könnyebb az eljárás, mivel csak azt kell bizonyítani, hogy a terméket az adott országban 30, az Európai Gazdasági Térségben pedig 15 éve használnak biztonságosan. Azok, akik március 31-ig folyamodtak az OGYI-hoz, 405 ezer forintos költséggel és könnyített szabályozással megkaphatták az új minősítést. A határidő lejárta után is lehetőség lesz arra, hogy a már bevezetett készítményeket engedélyeztessék, de az eljárás ekkor már jóval magasabb, 1 millió 350 ezer forintba kerül.

– Az uniós irányelv elhibázott. Ezt bizonyítja, hogy a gyártók, forgalmazók Németországban és Ausztriában is a gyógyszer és a mi gyógyhatású készítményünkhöz hasonló kategóriák között lavíroznak – mondta Czirbus Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke. – Ez a döntés gyógyszert „csinál” a gyógytermékekből, ami bizonyos készítményeknél abszurd. A másik út, hogy élelmiszerek vagy azon belül étrend-kiegészítők lesznek a készítmények – de a teákat ebbe a kategóriába sorolni nem lehet. Nem helytálló azzal érvelni, hogy ezentúl az átminősítéssel jobb, biztonságosabb minőségű termékek kerülnek a polcokra. A gyógyhatású készítmény kategória 24 éve létezik, minőség és hatékonyság szempontjából már bizonyítottak. Még az a szerencse, hogy az uniós direktíva az egykomponensű teákra nem vonatkozik, különben tényleg megszűnne a hazai gyógynövénypiac. Az ágazat 5-10 ezer embernek ad munkát, és a gyógynövények többsége vadon terem. Óriási pluszkiadást jelent a gyártóknak és a forgalmazóknak a törvénynek való megfelelés; félő, hogy egyes termékek eltűnnek.

– Szó sincs arról, hogy lesöpörnénk a polcokról a gyógyhatású készítményeket. Már csak azért sem, mert a korábbi termékek lejárati idejükig, de legfeljebb két évig forgalomban tarthatók – mondta dr. Varga Imre, a nagykanizsai Salvia gyógyszertár vezetője. – Egyetértek az uniós irányelvvel, mert az utóbbi években több olyan termék került forgalomba, amelyek minősége kívánnivalót hagyott maga után. Az új szabályozással ez kivédhető. A mi patikánkban a bevétel alig tíz százalékát képezik a gyógyhatású készítmények, országos szinten három-négy százalékos az arány. Nem lehet hát azt mondani, hogy mindez a gyógyszerészek érdeke. Nyolc-tíz évvel ezelőtt még jelentettek némi konkurenciát a sorra nyíló fitotékák, gyógynövényüzletek, de azt tapasztaljuk, hogy a vevők inkább hozzánk jönnek, mert szakszerűbb tájékoztatást kapnak – teszi hozzá a patikus.

Hasonló véleményen van a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke, Mikola Bálint. De hangsúlyozza, hogy fontos volna a növényi gyógyszerré való átminősítés folyamatának egyszerűsítése, különben több kisebb forgalmazót ellehetetleníthetnek.

– Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy folyamatosan emelkedik a gyógynövényekből készült termékek aránya a gyógyászatban. A gyógyszeres terápia mellett egy korszerű orvos ma már ugyanolyan fontosnak tartja a természetes alapanyagokból készült termékeket, mint a szintetikus vegyületeket. Ráadásul a betegnek van választási lehetősége, ami fontos. Európai tendencia, hogy a gyógyszertárakban csak magasan kvalifikált készítmények forgalmazhatók.