Táppénz vagy hajtás?

Persze minden maródi szeretne minél hamarabb felépülni, de beteget jelenteni már jóval kevesebben mernek. Annak viszont, aki nem fekszi ki a baját, minden más igyekezete ellenére is súlyosbodhat az állapota, és szövődményekkel, hosszas lábadozással kell számolnia. Ám betegnek lenni nem csupán kín és teher, hanem félig-meddig anyagi csőd is.

Számosan azért nem veszik igénybe a táppénzt, mivel tartanak keresetük zsugorodásától, s attól is félnek: ha kiderül a betegségük, onnantól fogva csökkent értékű munkaerőként tartják őket számon. Manapság az anyukák sem szívesen maradnak otthon beteg óvodás vagy iskolás gyermekükkel, mert aggódnak, hogy főnökeik előbb-utóbb kinézik őket a munkahelyükről.

– Egyre több olyan fiatallal találkozom, akinek már a munkavállaláskor megmondják, hogy lehetőleg ne menjen táppénzre – mondja dr. Jakucs Éva főorvos, a Magyar Orvosi Kamara családorvos szekciójának volt alelnöke. – Betegen is helyt kell állnia, pedig influenzásan, lázasan, legyengült állapotban, fájdalmakkal küszködve dolgozni nem csak kizsigerelő, de veszélyes is. Arról már nem is szólva, hogy a fertőző beteg a környezetében munkálkodókat úgyszintén megbetegítheti.

Az ízületi, gerinc-, szív- és érrendszeri, mentális kórságok meglehetősen gyakoriak. Több esetben is súlyos következményekkel járhat, ha a beteg lábon próbálja kihordani a baját vagy éppenséggel nem tartja be az orvos utasításait. Mert a gyógyszerek – ha éppen kiváltják is – beszedése önmagában még kevés. Döbbenetes, hogy a negyven év körüliek, de az idősebbek is akár 10-12 órát dolgoznak betegen, nem ritkán nehéz fizikai munkát végezve vagy az irodai számítógép előtt görnyedve. Mind elgyötörtebben is vállalják az egész napos kínlódást, ám ezzel a még nagyobb bajok elkerülhetetlen támadását kockáztatják.

– A tartós stressz, a létbizonytalanság, az állandó idegeskedés sorra-rendre hozza elő a testi tüneteket, majd az egyre komolyabb nyavalyákat. A nagy idegi megterhelés olykor a legállóképesebbnek vélt embert is kikezdheti, amiből aztán meglehetősen nehéz kiutat találni – figyelmeztet a főorvosnő. – Ezért érdemes alaposan megfontolni, hogy betegség idején a munkahelyi akadályok egészségrontó áthidalása mennyire üt vissza majd néhány év múlva, amikor a hosszas munkaképtelenség, a krónikus bajok már nem hagynak választást.