Űzzük el a gutaütést!

Nem véletlen, hogy a kardiológusok is főszerepet kaptak az „Akcióban a stroke megelőzéséért!” című országos konferencián. Dr. Csiba László professzortól, a Magyar Stroke Társaság korábbi elnökétől tudjuk: az évente bekövetkező félszázezer itthoni agyvérzés, szélütés egyötöde a szívritmuszavarra vezethető vissza.

Tíz szélütésből négy elkerülhető lenne, ha jobban figyelnénk normál testsúlyunk megtartására, vérnyomásunkra, koleszterinszintünkre, a napi mozgás, séta, gyaloglás fontosságára, a zöldségekben, gyümölcsökben, sovány húsokban, halakban, rostokban gazdag táplálkozásra, a bőséges folyadékbevitelre, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellőzésére. A stroke kialakulásának kockázatát növelik a keringési betegségek, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a szívbillentyű elégtelen működése, a nyaki és alsóvégtagi érszűkület, a cukorbetegség, a hormonális készítmények túlzott szedése, az erős stressz.

– Amióta a „Minden perc számít! Ne késlekedj!” felszólítás a Magyar Stroke Társaság jelszavává lett, a mentők 104-es számát bátrabban hívják, akik a szélütés gyanúját észlelik magukon vagy családtagjukon – hallottuk dr. Oláh Levente neurológus egyetemi tanártól. – A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy három és fél évet (!) öregszik, s percenként kétmillió idegsejt pusztul el. Ez olykor végzetes tragédiához, gyakran bénuláshoz, a beszéd, és a gondolkodás zavarához, s így az életminőség vészes romlásához vezethet. Az életkor előrehaladtával nő a stroke esélye. Az idegi megterhelések alkohollal, dohányzással, túlevéssel, mozgásszegény életmóddal való „ellensúlyozása” miatt olykor a fiatalabbak is a stroke áldozatává lesznek. Óriási a jelentősége, hogy az agyvérzést, agyi infarktust elszenvedett beteg három órán belül a legközelebbi stroke-centrumba kerüljön. Itt a koponyáról készült CT-felvétel elemzésével a szakorvosok megkezdhetik a vérrögoldók adagolását.

A felépüléshez vezető út hosszadalmas folyamat, mely nagy türelmet és kitartást igényel a betegtől, a hozzátartozóktól, az orvosoktól, az ápolóktól, a rehabilitációban segítő gyógytornásztól, beszédtanártól.

Zsákai Angéla 39 évesen szülte második gyermekét, ami után két hónappal, minden előjel nélkül, a stroke tüneteit észlelte magán: kettős látást, szédülést, zsibbadást. Értesítette a mentőket, gyors orvosi ellátásban részesült, az életét köszönheti ennek. Édesanyja hozzá költözött, átvette a gyerekek nevelését, férjének nem tartott ki a türelme a felépülésig. A történelem-földrajz szakos tanárnőnek nem csak beszélni, de fogni és járni is újra meg kellett tanulnia, felvennie a harcot a betegségét kísérő mély depresszióval. A kezeléseknek és élni akarásának köszönhetően gyermekei cseperedését az eltelt két és fél után egyre derűsebben figyeli, s már segíteni is képes az édesanyjának.