Gondviselő amerikaiak
Szociális érzékenységükről tettek tanúbizonyságot az amerikaiak, amikor kiderült: a legtöbben a munka mellett rászoruló hozzátartozóik ellátásával foglalkoznak.
Kép: Idosek otthona Gyomro idosgondozas nyugdijas oreg bacsi neni 2007.07.20. foto: Nemeth Andras Peter

A Gallup felméréséből kiderült: azoknak, akik legalább heti 15 órában valamely hozzátartozójukat látják el, komoly logisztikai feladatokkal kell szembenézniük. Ez a feladat gyakran tesz szükségessé sürgős szabadnapot és rugalmasságot vár el a munkaadóktól. Mivel a legtöbben évek óta ápolják szeretteiket, ez nagy megterhelést jelent számukra. A kutatás szerint a válaszadók több mint fele három éve vagy régebben ápolja szerettét, mintegy harmaduk három évnél kevesebb, de egy évnél hosszabb ideje, míg 15 százalék kevesebb, mint egy éve nyújt ilyen jellegű segítséget.
Gondviselésre többnyire a szülők szorulnak, akik szinte mindegyike 75 évnél idősebb, a válaszadók 72 százaléka őket látja el. A rászorulók a legkülönbözőbb egészségügyi panaszokkal küzdenek, a megkérdezettek 15 százaléka Alzheimer-kórban, illetve időskori elbutulásban szenvedő embert ápol.
Az ápolásra fordított időt tekintve szinte minden napra jut tennivaló. A megkérdezettek havonta összesen 13 napot olyan feladatokkal töltenek, mint a bevásárlás, mosás, utaztatás, míg hat napot vesz igénybe a személyes segítségnyújtás. De emellett még sok időt elvesz az orvosi vizsgálatok megszervezése vagy az adott betegségről való tájékozódás, valamint az, hogy társaságot is jelentsenek az ápoltnak. Így átlagosan napi 5 órát kell a betegápolással tölteniük.