Magyarországon százezer újszülöttből közel nyolcszáz valamilyen fejlődési rendellenességgel születik. Vannak esetek, amikor azonnali beavatkozás szükséges, s léteznek olyan betegségek, melyek csak a későbbiekben okoznak panaszokat.

Gyógyítható szívzűrök

A felnőttekhez hasonlóan a gyerekeknél is megkülönböztetünk veleszületett és úgynevezett „szerzett”, azaz az élet során kialakult szívbetegségeket.

A veleszületett szív-  és érrendszeri betegségek a gyermekek kevesebb mint egy százalékánál fordulnak elő. Ezeket ma már jó eséllyel szűrik, illetve a születés után fellépő tünetekből – például az aluszékonyságból, fáradékonyságból, a nehéz légzésből, sápadtságból – következtetnek meglétére. A szívbetegségek másik hányadánál csak később, néhány hónapos korban, de lehet, hogy csak fiatal felnőttkorban jelentkeznek a panaszok. A betegségek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők.

A veleszületett szívbetegségek közül a leggyakoribb – mintegy húsz-harminc százalék – a sövényhiány, amikor a baba szívkamrái vagy pitvarai között rés keletkezik, s így keringési zavarokat okoz. A rendellenességek majdnem tíz százalékát teszik ki a pitvari sövény különböző mértékű hiányai, amikor a jobb és a bal pitvart egymástól elválasztó sövényen diagnosztizálható a lyuk. Ebben az esetben már a születés előtt a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között nyitva marad. E kis nyílásnak a magzati keringésben van szerepe, és a születés után, amikor a tüdő megtelik levegővel és a jobb szív fél keringése is megindul, spontán bezáródik.

Szintén gyakori veleszületett rendellenesség a fő ütőerek valamelyikének szűkülete, amely keringési elégtelenséghez vezet. A veleszületett szívfejlődési rendellenességek közül néhány a korai csecsemőkorban gyógyulhat, a pitvari vagy a kamrai sövényen lévő lyuk vagy a rendellenes nagyérösszeköttetés bezáródhat.

 

A szerzett szívbetegségek mögött gyakran a streptococcus nevű baktérium áll. Ez olyan gyerekeknél fordul elő, akiknek a szervezetében tartós gyulladás van (pl. mandulagyulladás, szuvas fog). Fontos ezeknek a gócoknak a kezelése, ennek hiányában akár a szívbillentyűk is károsodhatnak.

Gyermekeknél a rendellenességek diagnosztizálásához a kardiológusok ugyanazokat a módszereket használják, mint a felnőttek esetében. Szívfejlődési rendellenességgel született gyermekekben a zörejt – mivel ez rendellenes hangot jelent – már hallgató segítségével is felfedezi az orvos. A pontos diagnózis felállításához azonban elengedhetetlen az EKG, mellkasi röntgen és ultrahangvizsgálat elvégzése, esetleg a szív katéterezése.

Számos szívrendellenesség sebészi úton tökéletesen gyógyítható. Gyakoriak az olyan műtétek, amelyekkel a mellkas megnyitása nélkül oldják meg a szívelváltozást (intervenciós szívkatéterezés): valamely éren keresztül olyan, úgynevezett katéteres eszközöket vezetnek fel a szívbe, amelyekkel „helyben” szüntetik meg a problémát. Ezeket a beavatkozásokat az erre speciálisan kiképzett gyermekkardiológusok végzik. Ma már arra is van példa, hogy a szívsebész és a gyermekkardiológus együtt végzi egy-egy nagyon bonyolult szívhiba megoldását. Ezt nevezzük „hibrid műtétnek”. Nem ritka, hogy koraszülötteknél az inkubátorban végeznek bizonyos életmentő szívsebészeti műtéteket.

Műtéti eredményesség szempontjából hazánk Európa első tíz nemzete közé tartozik. Fontos azonban megemlíteni, hogy a sikeres műtétet vagy a szívkatéterezést követően, a már otthonába távozott gyermeknél is előfordulhatnak szövődmények (az esetek öt százalékában), melyek kivédhetők vagy sikeresen kezelhetők. A rendszeres kardiológiai ellenőrzés éppen ezért nagyon fontos a továbbiakban is!

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.