Világító egerek segíthetnek rajtunk!

Számos betegség forrása lehet a pajzsmirigy rendellenes működése, éppen ezért fontos annak megismerése, hogy az általa termelt hormon miként hat az ember szervezetére. Ebben léptek előre nagyot az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatói egy ötletes fejlesztésnek köszönhetően.

Élet-egészségHardi Péter2019. 06. 09. vasárnap2019. 06. 09.
Világító egerek segíthetnek rajtunk!

 

FOTÓ: SHUTTERSTOCK

Kicsi, mégis nagyon jelentős. Igen, a pajzsmirigyről van szó, erről a nyakunkban elhelyezkedő szervről, amely alig néhány centiméter, viszont a működése meghatározhatja az életünket. Számos olyan rendellenesség létezik, aminek észlelése esetén érdemes gyanakodnunk, hogy a pajzsmirigyhormon- háztartásunkkal lehet gond – tudtuk meg dr. Gereben Balázstól és dr. Fekete Csabától, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadóitól.

Csak egy-két példa: nem biztos, hogy a helytelen táplálkozás az oka a megemelkedett koleszterinszintünknek, lehet, hogy alacsony a pajzsmirigyhormon szintünk. Ugyanerre gyanakodhatunk indokolatlan fáradtság, lehangoltság, lelassulás vagy hízás esetén is, továbbá akkor, ha fázunk, miközben másnak már melege van. Ha viszont indokolatlanul izzadunk, gyorsan ver a szívünk vagy ingerlékenyek vagyunk, lehet, hogy túltermelte a hormont a pajzsmirigyünk.

A kellő mennyiséget szerencsére gyógyszerrel be lehet állítani. Ennek a jelentőségét mi sem jelzi jobban, minthogy a világon leggyakrabban felírt gyógyszerek listáján a pajzsmirigyhormon rendre dobogós helyen végez. Azt viszont, hogy a szervezetünkben megfelelő-e a pajzsmirigyhormon mennyisége, nem is olyan könnyű megállapítani.

Nem a vérben lévő mennyiséget, mert ahhoz elég egy vérvétel, ráadásul a kapott érték is csak jelentős problémák esetén tér el a normálistól. Hanem a szerveink állapotát: ez már bonyolultabb kérdés, ugyanis a különböző szerveknek és bennük a különféle sejttípusoknak nem egységesen ugyanakkora pajzsmirigy hormon szintre van szükségük, ráadásul a kellő mennyiség is időről időre változik.

S miközben az egyik szervben az adott körülmények között a pajzsmirigyhormon szint csökkenése szükséges, addig más szervben a növekedés a kívánatos.

A belső elválasztású mirigyek kutatásainak eredményeképpen mára világossá vált, hogy számos rendellenesség orvoslásához szükség lenne ezen adatok ismeretére. S‰ itt kezdődik az a feladvány, ami sokáig megoldatlan volt a tudomány számára. Egészen addig, ameddig az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársai – Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai, Mohácsik Petra, valamint az intézet géntechnológiai részlegéből Erdélyi Ferenc és Szabó Gábor részvételével – a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával ki nem fejlesztettek egy genetikailag módosított, úgynevezett THAI (Thyroid Hormone Action Indicator, vagyis pajzsmirigyhormon-hatás indikátor) egértörzset.

Az egér sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek a
szervezetében
fotó: MTA KOKI, GEREBEN BALÁZS, FEKETE CSABA

A THAI-egértörzs maga is különleges, tudniillik világít! A kutatók az egerek genetikai állományát úgy módosították, hogy az a luciferáz nevű jelzőfehérjét termelje, méghozzá az egyes sejtek pajzsmirigyhormon szintjének megfelelő mértékben. Így a kibocsátott fény mérése alapján a kutatók következtetni tudnak az egyes szervekben lévő pajzsmirigyhormon szintre. Érdemes megemlíteni, hogy a luciferáz felelős a szentjánosbogarakban a zöld fény kibocsátásáért.

Az állatokon végzett kísérletek már eddig is jelentős felismerésekhez vezettek: segítettek például tisztázni azon agyi folyamatokat, amelyek az úgynevezett „alacsony T3 szindróma” nevű, gyakori belső elválasztású mirigy probléma hátterében állnak. De hozzájárultak a barna zsírszövet működésének jobb megértéséhez is: ez a speciális zsírszövet nem az energia raktározásáért, hanem éppen ellenkezőleg, az energia leadásáért felelős, ezért az elhízás elleni küzdelem egyik érdekes kutatási célpontja.

A THAI-egereket Magyarországon és az Európai Unióban már szabadalmaztatták. Az egértörzs iránti jelentős érdeklődés azon gyógyszergyártóktól várható, amelyek olyan, a pajzsmirigyhormonhoz hasonló molekulákat próbálnak fejleszteni, amik kiváltják e hormonok kedvező anyagcserehatásait – a nemkívánatos szívhatások nélkül.

E történet jó példája annak, hogy az alaptudományi kutatások, amelyek önmagukban is alapvető fontosságú új ismereteket eredményeznek, piaci jelentőségű eredményekre is vezethetnek. Ezért különösen fontos, hogy Magyarországon is erősödjön az a háttér, amely a fejlett ipari országokban már bevált módon elősegíti, hogy ne kallódjanak el a piaci érdeklődésre is számot tartó alaptudományi eredmények.