Feleselős gyerek

Életkortól függ, hogy a feleselést hogyan kezeljük. Három éves kor körül természetes, ha egy kicsi mindenre azt mondja, hogy nem! Ez a hírhedt dackorszak.

A nem! azt jelenti, hogy "magyarázd meg, mért kell ezt így csinálnom!" A gyerkőv nem ellenáll a nevelésnek, hanem kezdi megtanulni, hogy ne gépiesen engedelmeskedjék, hanem keresse a dolgok közötti ok-okozati viszonyt.

Tekintsük az ellenállását fel nem tett kérdésnek, és magyarázzuk meg, hogy miért kérjük, amit kérünk. Ne terjengősen, hanem játékosan, sok humorral, de határozottan és következetesen.

Ha a gyerek ennek ellenére egyre több nemet kiabál, azt jelzi, még nem tanultuk meg kezelni őt, nnem igazodunk el a kimondott és ki nem mondott jelzéseiben. Ebből következik, hogy ő se érthet meg bennünket. Soha ne tekintsük elvetemült gonosznak pusztán azért, mert kitartóan nemet mond, hanem gondolkodjunk el ezeken a kérdéseken.

Az is fontos, hogy mi se mondjunk reflexszerűen valamire nemet. Csak akkor, ha az, amiről szó van, ami kérdéses, tényleg lehetetlen. Ehhez azonban a gépies reagálás helyett meg kell tanulnunk a felelősségteljes gondolkodást, ahol a kimondott szónak hitele van.

A feleselő gyermek gyakran felnagyítja a szülők hiányosságait. Gondolkodjunk el ezen. Gyakran a feleselés egyfajta próbálkozás arra, hogy vitatkozzék valamin, hogy igazát és erejét próbálgassa. Előfordulhat még az is, hogy igaza van!

Kazimir Ágnes, gyermekpszichológus

A cikk folytatását a WEBBeteg oldalán olvashatja.