Nem fújnak lufit a kondomból!

Néhány éve egy miskolci vállalkozó azzal kereste fel a város és környéke felsőbb iskoláit, hogy ott – a nyugati országok mintájára – német gyártmányú, vandálbiztos óvszer-automatákat helyezne el. Kamasz fiai jónak tartották az ötletét, melyet ráadásul az egészségügyi tárca is évek óta szorgalmaz.

Tudomásul kell vennünk, hogy a felnövekvő nemzedék egyre korábban kezdi a nemi életet, ezért az óvszer számukra a nem kívánt terhesség, a nemi betegség, s kivált a rettegett AIDS ellen is védelmet nyújthat.

A korábban cukorkákat forgalmazó férfi szája azonban eléggé megkeseredett a fogadtatásra; néhol úgy kezelték, mintha ördögszarva lett volna, másutt a tanárok azt mondták: a szülők szerint az ilyen masinákkal egyenesen az iskola kényszeríti bele gyerekeiket a korai szexuális életbe. Emberünk hiába érvelt, hogy a statisztikák is igazolják: az angoloknál, a skandinávoknál, Amerika államaiban a megfelelő szexuális felvilágosítás mellett működtetett iskolai óvszer-automaták használatával bizonyítottan csökkent az abortuszok és fertőző nemi betegségek száma. Ha az iskolában gimnazisták, szakiskolások, egyetemisták egy gombnyomással hozzájuthatnak a kólához, csokihoz, miért ne tehetnék ezt a gumióvszerrel is? A vállalkozót végül is néhány iskola diák-önkormányzata lelkesen fogadta – csakhogy az engedély az intézmény igazgatóján múlik.

Az óvszert egyébként a diákok bármelyik patikában is megvehetnék, de ki ne ismerné az elhíresült tévékabarét, melyben a patikusnő (Csala Zsuzsa alakítja) nagy hangon átordít kolléganőjének a zsúfolt gyógyszertárban, hogy koton kell az úrnak (Bodrogi Gyula játssza), de jó lesz neki a legkisebb méret is – az úr persze, ezek után szinte négykézláb kúszik ki az üzletből. No, ilyen jelenet a kollégium félreeső helyén lévő automatánál nem fordulhat elő.

A kondom-gondok máig se nagyon oldódtak meg, de legalább elindult valami. Már nem egy magányos vállalkozó „házal” az ügy érdekében, hanem az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) tűzte ki programként, hogy a felsőbb iskolákban ingyenes óvszer-automatákat szerelhessenek fel. Ám a fogadtatás esetükben sem volt igazán kedvező: száz fővárosi középiskolából mindössze öt-tíz mondott rá igent.

Miskolcon az egyik szakközépiskola igazgatónője például azzal érvelt: a diákok majd nem „arra” használják, hanem felfújják, mint a lufit, milyen jó hecc, ha nagyot durran! Becsületére szólva azért eltöprengett, hogy az aulában semmiképp, de az orvosi rendelőben esetleg szóba jöhet.

De úgy tűnik, egy-két fecske is hozhat nyarat. Egy másik, a Velenyák János vezette Bláthy Ottó Villamos Ipari Szakközépiskolában az igazgató szívesen venné az óvszer-automata felszerelését. Az ok egyszerű: nemrégiben két hasonló nyugat-európai iskolába látogatva mindkét helyen látott óvszer-automatát, s az indoklás az volt: ismerve a fiatalok szexuális szokásait. szükség van rájuk. A másik pozitív miskolci példa a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola, melynek igazgatója gondolkodás nélkül „bevállalta”. Nyertes pályázattal érték el, hogy az Országos Egészségfejlesztési Intézet programja keretében ingyen kapnak egy óvszer-automatát.

A dolognak csupán annyi a szépséghibája, hogy miután az OEFI a fővárosi iskolákban már felszereltette ezeket, s a vidéki városokban is folytatták volna a programot, elfogyott a pénzük az automaták beszerzésére és leszállítására. Bagi István, a rendészeti iskola igazgatója azt mondta: tudomása szerint jelenleg 10 automatára várnak Miskolcon, Hódmezővásárhelyen, Szombathelyen és Baján. Az igazgató véleménye: „A prüdéria nem kifizetődő, ellentétben a betegségek, az abortuszok megelőzésével”. Várnak hát az automatára, s ha kell, újból megpályázzák. Az ő diákjaik biztosan nem fújnának lufikat a kondomokból...