Nemcsak az eszkimó asszony fázott

Könnyen megéghetett a talpa annak, aki óvatlanul lépett egy ókori római fürdőbe, ahol már bevetették a „hipokastrumnak” nevezett padlófűtést. A tüzelőt a rabszolgák pakolták, ám a hőmérsékletet jóideig nem tudták szabályozni, így a forróra hevített téglapadlón csak lábbeliben járhatott a római polgár. A magánházakban parázzsal telt serpenyővel enyhítették a hűvösséget, ez a módszer füsttel nem, ám szénmonoxid mérgezéssel fenyegetett...

A kályha kínai találmány, még az időszámítás előtti VII. századból. Az első cserépkályhákra azonban egészen a XI. századig kellett várni. Ezek az alkalmatosságok nem tudtak felfűteni túl nagy termeket, ezért még az 1700-as években is bevett volt, hogy a színházakba előadás előtt katonákat ültettek, akik órákon át belehelték a jéghideg helyiséget, és testmelegükkel emelték a hőmérsékletet. Ugyanezt a módszert vetették be az igluban fagyoskodó eszkimók is, akik – ha az elégetett halolaj és fókazsír nem langyosította be a jégkunyhót -, összebújtak, s egymást melengették. A mongolok állati zsírokkal kenték be magukat, „hőszigetelés” gyanánt A kanadai indiánok annyira befüstölték a sátrat, hogy csak a talajszinten vehettek levegőt. A madagaszkáriak nyersfával, szalmával tüzeltek, s ezzel utasították ki a hívatlan vendéget: Nem osztom meg veled a füstöm! 

Londonban már a XIII. században rendeletet hoztak, hogy ne épüljön ház kémény nélkül. A középkori városlakók zsúfolt viskóin mégis törvényszerűen söpörtek végig a tűzvészek. A pórnép legtöbbször háziállatai társaságában vészelte át a fagyokat. Az első kandallók tüze a nagyurak váraiban, kastélyaiban parázslott, s egyúttal sütésre is használták. Mátyás király is ilyen vörösmárvány remekek mellett melegedhetett a budai várban. A fejedelmi hajlékok sokszor igen huzatosak voltak, Napóleon például olyan fagyos volt, hogy többnyire hálósipkában vacogta át az éjszakát. Sokszor azért nem látogatta meg hálószobájában nejét, Mária Lujzát, mert a hölgy imádott hűvösben aludni.

Az első távfűtés kényelmét New York lakói próbálhatták ki 1881-től. Hazánkban a Parlament volt az első épület, amelyet ezzel a módszerrel melegítettek be, méghozzá az 1920-as évek végén.