Kultúra
Ismét országjáró turnéra indul a Csukás Meserádió és az M2 Mesetévé
Felfoghatatlan képeken 11 erdélyi fejedelem, a történelem új szeglete nyílt meg a magyaroknak
Grandiózus vállalkozásba kezdett a Batthyáneum, összesen a 11 legfontosabb uralkodó arcképét rekonstruálják.
Kép: Batthyáneum (Fotó: Gazda Árpád/MTI)
Restaurálják az erdélyi fejedelmek gyulafehérvári Batthyáneumban őrzött portréit, a 11 ritka festményt ezt követően az egykori fejedelmi palotában berendezett múzeumban állítják ki − közölte hétfőn az erdélyi könyvtár.
A Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő, a római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár közleménye szerint a 11 portrét a nagyszebeni Brukenthal Múzeumba szállították, ahol a közgyűjtemény szakemberei restaurálják őket.
Mint fogalmaztak, a restaurálás után ”a fejedelmek visszatérnek a fejedelmi palotába”, ugyanis a portrékat az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelyén, a fejedelmi palotában berendezett múzeumban állítják ki.
A közlemény szerint az értékes festmények restaurálása egy, a Román Nemzeti Könyvtár által kötött hitelszerződés által vált lehetővé.
Emlékeztettek, hogy a 11 festmény az Erdélyi Fejedelemség legdinamikusabb korszakában uralkodó fejedelmeket ábrázolja. Ezek a következők: Báthory István (1571-1586), Báthory Kristóf (1576-1581), Báthory Zsigmond (1588-1594, 1594-98, 1598-99, 1601-1602), Báthory András (1599), Bocskai István (1604-1606), Rákóczi Zsigmond (1607-1608), Báthory Gábor (1608-1613), Bethlen Gábor (1613-1629), I. Rákóczi György (1630-1648), II. Rákóczi György (1648-1657, 1659-1660) és egy ismeretlen fejedelem.
Ez is érdekelhet
Robert Roman, a fejedelmi palotában működő kulturális központ és múzeum vezetője különös jelentőségű napnak nevezte a restaurálási folyamat kezdetét, amelynek eredményeként a fejedelmek portréi visszakerülnek uralkodásuk helyszínére. Közölte, a restaurálás befejeztével a nagyközönség is megtekintheti a portrékat a múzeumban, ahol külön galériát alakítanak ki számukra.
A 11 portré az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolja, a képek többségén az uralkodó latin neve is szerepel.
A restaurálás előtt a festményeket digitalizálták, a folyamat 2023 januárjában fejeződött be. Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608-1613) fejedelem bal szemében egy ”A”, jobb szemében egy ”I” betűt találtak − feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit.
A digitalizáció által lehetővé tett nagyfokú nagyítás az eddig nem látott részlet mellett a festmények eredeti színeit is felfedte, ami segíti a restaurálást − közölték korább.
A gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása 2024 februárjára fejeződött be, az épületszárnyban múzeum működik. Az önkormányzat idén az impozáns ingatlan újabb épületszárnyának felújítására nyert uniós támogatást.
A várban, a római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszajuttatták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Az erdélyi fejedelmek portréit is őrző Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. 1998-ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat a gyűjteményre. Az ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
