Árulkodó szokásaink 1.

Hogyan alakulnak ki különféle szokásaink?
Amikor idegesek, szomorúak, netán mérgesek vagyunk, egy gyors cigi vagy a körömrágás gyakran levezeti a rossz érzések okozta feszültséget, annak ellenére, hogy később talán megbánjuk, amit tettünk. Kitartunk egy bizonyos értelmetlen és káros viselkedés ismétlése mellett, és többnyire nem kérdezünk rá a miértekre. Az is csak nagyon ritkán használ, ha tudatosítjuk, hogy az adott szokással az állásunkat, kapcsolatainkat, egészségünket kockáztatjuk, illetve, ha belátjuk, hogy nem tartunk tiszteletben másokat.
Vannak, akik észre sem veszik saját viselkedészavarukat, nem is tudják, hogy túl hangosan beszélnek, vakaróznak, szipognak, vagy nem tudnak ellenállni a csokoládénak.

Mi az oka mindennek?
Az érzelmileg kibillent, stresszes állapotokban legtöbbször régi szokásainkhoz nyúlunk: a saláta helyett sült krumplit eszünk, a jógaóra helyett beülünk egy cukrászdába, s így próbáljuk jobban érezni magunkat. Az a baj, hogy ez a viselkedés még inkább stresszben tart bennünket és nem járul hozzá az egyensúly visszaszerzéséhez. A stressz hatására a végén teljesen kiégünk, szinte már nem lesz sem akaratunk, sem energiánk, sem vágyunk arra, hogy a valódi problémánkkal foglalkozzunk, így aztán feladjuk és tovább kényeztetjük magunkat.

A jó, a rossz és a csúf
Mindannyiunkban két ellentétes erő birkózik: míg az egyik a lelkiismeretünkkel összhangban működik, a másik pontosan ellene szegül vagy figyelemre sem méltatja azt. Bizonyára ismerős helyzet, amikor öt kocka csoki bekebelezése urán megszólal a rossz hang: Edd meg az utolsó kockát is, nem számít, már majdnem az egész táblát eltüntetted, ne hagyd abba! Ekkor a lelkiismeret, azaz a jó hang is harcba száll: Ne, tényleg nem kéne, nem tesz jót neked!  De már meg is van a válasz. Ugyan már, élj a mának, élvezd az életet, felejtsd el a fogyókúrát, egy utolsó kocka nem számít...

És így tovább, mintha csak egy pingpongmeccset néznénk. Akár jelentéktelen dologról van szó, akár fontosabb ügyekről, szokásaink ugyanarra a mechanizmusra működnek. Jelzik, hogy a bennünk levő rossz fiú vagy alsóbb rendű én lábbal tiporja magasabb rendű ideáinkat. Szeretnénk jó formában lenni, de mégsem tudunk lemondani a vacak, egészségtelen ételekről. Szeretnénk, ha adni lehetne a szavunkra, mégis azt vesszük észre, hogy minden egyes kiélezett helyzetben különböző hazugságokkal bújunk ki a felelősség alól. Ez azért van így, mert nehéz bevallani, hogy elveszítettük a folyamatosan bennünk dúló csatát: a rövid távú nyereségért feláldozzuk a hosszú távú előnyöket. Utána persze bűnösnek érezzük magunkat, ami stresszel jár, amit meg enyhíteni kell, így egyre jobban belekerülünk az ördögi körbe.
Pedig, ha jobb emberré akarunk válni, elkerülhetetlenül szembe kell néznünk a bennünk lakozó árnyékos oldallal.

Szokások és minták
Ha vannak rossz szokásaink, az arra utal, hogy kilendültünk az egyensúlyi helyzetből, és életünk valamely aspektusa már nem működik olyan jól, ahogy működhetne. A stressz váltja ki a legtöbbjüket. Ugyanakkor a stressz kialakulásában is számos alapvető tényező játszhat szerepet, többek között a félelem, a harag, a féltékenység, az aggodalom. Attól leszünk feszültek, hogy ezeket az érzéseket elnyomjuk magunkban.

Forrás: Diéta és Fitnesz

A cikk második, befejező részét holnap olvashatják a Szabad Föld Online látogatói!

A Diéta és Fitnesz magazin aktuális számában három olyan meditációt is talál, amely segít a stressz leküzdésében!