Otthonülők a magyarok?

2008-ban a lakosság mindössze 36 százaléka vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi kiránduláson – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak a lakosság belföldi turisztikai utazásait vizsgáló jelentéséből. Az otthonülő kétharmad legnagyobb része (42%-a) anyagilag nem engedheti meg magának az utazást, 23 százaléka pedig egészségügyi okokból maradt otthon. A megkérdezettek mindössze 2,6 százaléka a notórius nem-utazó – vagyis azok, akik akkor sem utaznának el, ha megtehetnék. A kirándulók átlagosan hatszor keltek útra a tavalyi év során.

Hétvégi utazók
A legnagyobb utazók a budapestiek: tavaly 44%-uk hagyta a háta mögött legalább 2 napra a fővárost. Ezzel szemben a Dél-Alföldön lakóknak alig több mint az ötöde kelt útra. Az utazási aktivitást azonban elsősorban az anyagi lehetőségek határozzák meg. A jobb keresetűek, a magasabb iskolai végzettségűek és a gazdaságilag aktívak az átlagnál jóval nagyobb arányban kerítenek sort egy-egy hétvégi kiruccanásra. Életkor tekintetében a 25-44 éves korosztály a legaktívabb, a hétvégi utazások harmadát ők teljesítették. A 45-64 évesek részesedése 30% volt, míg a 15-24 évesek, illetve a 64 évesnél idősebbek a teljes utazással töltött idő 11-11%-át mondhatják magukénak.
A leggyakoribb úti cél a rokonok, ismerősök meglátogatása, ami 2-4 napos utazások 59 százalékát teszi ki.

Nyaralók
Igazi nyaralást, vagyis legalább ötnapos távollétet csupán a magyarok ötöde engedhetett meg magának tavaly. A hosszabb utazásokra még inkább jellemző a megosztottság. A kiemelkedő jövedelműek, a nagyobb településen élők és a magasabb iskolai végzettségűek jóval gyakrabban engedhetik meg maguknak az évközi fáradalmak kipihenését.

Itt már nem annyira elsöprő a rokonlátogatás aránya, hiszen az utazóknak csupán 27 százaléka tölti rokonok, ismerősök „nyakán” a pihenést. A legfontosabb motiváció a szórakozás és a pihenés (57%), de 8 százalékban munkához – kertészkedéshez, vagy más hobbi jellegű tevékenységhez – kötődik az utazás.

A szálláshelyek kiválasztásánál is fontos a spórolás. A legtöbben a saját, vagy az ismerősök által felkínált szálláshelyet veszik igénybe, s csak 37 százalék költ panziókra, szállodákra vagy kempingekre.

Az öt napnál hosszabb pihenésekre tavaly összesen 139 milliárd forintot költöttek a magyarok.  A kiadások 37 százalékát szállásra, 29 százalékát étkezésre, 14 százalékát közlekedésre fordították az utazók. A nyaralás egy napja fejenként 3530 forintba került átlagosan.