A bujaság bajnokai 2.

A burjánzó szexipar, a pornográfia, a melegházasság és a csoportos szexre alkalmat adó estélyek ellenére a XXI. század koránt sem nevezhető a legbujább történelmi időszaknak. A krónikák tanulsága szerint a régi korok emberei is nyíltan hódoltak a nemi örömöknek.

Néró kiherélt "felesége"
Számos legenda őrzi például a kegyetlen diktátor, Néró kicsapongásainak történetét. Az egyik krónika a római császár furcsa házasságáról is beszámol. Suetonis szerint Néró a cirkuszban megpillantott egy szép ifjút, akibe azon nyomban beleszeretett. Mivel férfit nem vehetett feleségül, parancsot adott alattvalóinak, hogy az ifjút fosszák meg férfiasságától, majd a megcsonkított férfit fényes ünnepségek között feleségül vette. A legenda szerint Néró meglehetősen abnormális szexuális viselkedést tanúsított az orgiákon is: az őrület tetőfokán különböző jelmezekben jelent meg, és azt követelte, hogy tekintsék nőnek, s ennek megfelelően bánjanak vele.

Bordélyházat akart a pápa
Az első ezredfordulót követően a katolikus egyház próbált őrködni az erkölcsi tisztaság felett. A szabados életmód visszaszorítását a papok példamutatásával is igyekeztek előmozdítani, ezért - hogy gátat vessen a papok ledér életmódjának- VII. Gergely bevezettette a papi cölibátust. Ez nem sokat használt, inkább csak arra volt jó, hogy a papok ezután vadházasságokba kényszerültek. Így történhetett meg az az eset, hogy IX. Benedek pápa 1033-ban bullát adott ki, amelyben felszólította az illetékeseket, hogy a Szent Miklós templom szomszédságában emeljenek bordélyházat.

Koszt, kvártély és szex
A keresztes lovagok sem voltak éppen az erkölcs bajnokai. A krónikák szerint a katonák ezerszámra cipeltek magukkal az olyan lányokat és asszonyokat, akiken kedvüket töltötték, sőt a táborokban bordélysátrakat állítottak fel, és nyilvánosan édelegtek. Ráadásul a krónikák tanulsága szerint a katonák sem az öregasszonyokat, sem a serdülő lányokat nem kímélték a hódítások során.

A lovagkorban szokás volt, hogy a vár úrnője szolgálatra kész, csinos hálótársnőt rendelt a vendég ágyába. A közvélekedéssel ellentétben pedig a korból ismert erényöv nem a kicsapongástól védte az úri kisasszonyokat. Azokat éppen a nők csatolták magukra, hogy megóvják magukat az esetleges erőszakkal szemben.

Az áldozatkész földesúr
A reneszánsz korában is bevett szokás maradt az első éjszaka joga, vagyis hogy a földbirtokos a nászéjszakát a vőlegény előtt tölthette az újdonsült arával. Ez azonban nem a földesúri elnyomás, sokkal inkább az uraság áldozatvállalásának megtestesülése volt akkoriban. A szüzesség elvesztésével járó vérzést ugyanis veszélyesnek tartották, így a földesúr azzal, hogy vállalta a véres ágyjelenetet, átvállalta e kockázatos cselekményt.

Forrás: Piere Dufour: Korok és erkölcsök: szerelmi erkölcsök az ókortól napjainkig