A gyerekkori kövérség veszélyes!

Nagymamáink „egyél csak, nekem nősz nagyra, szentem” sugallata és a mindenhol ránk zúduló „fogyj le, mert csak soványan érsz valamit” intelem között nagy az ellentmondás. Ennek feloldása nem is olyan könnyű feladat.

ÉletstílusBarabás Júlia2009. 06. 30. kedd2009. 06. 30.
A gyerekkori kövérség veszélyes!

Mára megdöbbentően magasak a kövérségi statisztikák, az pedig egyenesen riasztó adat, hogy Magyarországon a gyerekek csaknem 20 százaléka túlsúlyos. A kövér gyerekek odafigyelés és segítség nélkül elhízott felnőttek lesznek. Ez pedig az esztétikai és sok esetben pszichés problémákon túl súlyos betegségeket is eredményezhet.

– A legnagyobb baj az, hogy a szülők kiskorban nem veszik komolyan a kövérséget – mondja dr. Luczay Andrea, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika endokrin osztályának vezetője. – Egy ötvenkilós háromévesnél persze még nem baj, ha nem fogy, elég, ha nem hízik tovább, mert néhány év alatt folyamatosan elnövi a túlsúlyát. De már egy tízéves, 85 kilós vagy egy 12 éves, 110 kilós gyereknek erre nincs lehetősége: az ilyeneknek 40-50-60 kilót kellene fogyniuk, ami szinte lehetetlen. Sokszor a gyerekek elhízásának mértékét is rosszul, a felnőttek számára érvényes BMI-hányados – a testsúly és a testmagasság négyzetének hányadosa – szerint ítélik meg, pedig ezt náluk szigorúan az életkoruk függvényében kell meghatározni.

Miért?
A gyerekek kövérségének leggyakoribb oka az, hogy sokat – és rosszat – esznek, keveset mozognak. A magyar gyerekek nem ismerik a vizet és az egészséges ételeket. Zöldséget, főzeléket nem fogyasztanak, csak krumplit, tésztát, rizst, chipset és az inkább káros gyorséttermi termékeket – nem feltétlenül azért, mert mást nem tudnának megfizetni.

Mindenkinek megvan a saját genetikai adottságából adódó ideális kalóriabevitele, ami lehet, hogy épp a fele a szomszéd, a barát vagy a rokon hasonló korú gyerek ideális kalóriabevitelének, aki bezzeg sokkal többet eszik, mégis egyszálbelű. Ezen a magunkkal hozott genetikai adottságon nem lehet változtatni. Kiszűrhetők viszont a leggyakoribb, kövérséget okozó betegségek. Ezek az elváltozások azonban nagyon ritkák, egy százalék alatt van az arányuk a kövér gyerekek között. Vezethet komoly túlsúlyhoz a pajzsmirigy alul-, és a mellékvesekéreg túlműködése, és némely veleszületett agyi eltérés is. Ez utóbbiak jó része más betegségekkel, például szellemi elmaradással is jár.

– Mi ezeket kiszűrjük, és szembesítjük a szülőt a ténnyel, hogy a gyerekének nincs szervi baja. Sokszor azzal jönnek ugyanis, hogy hormonzavaros a gyerek, 100 esetből 99-ben bebizonyítjuk, hogy nem. Ilyenkor nincs más megoldás, mint megtalálni a genetikai adottsághoz illeszkedő ideális kalóriabevitelt. Gyakori, hogy lelki okok is állnak a háttérben, például a kóros anya-gyerek kapcsolat is okozhat kövérséget. Ha ez nyilvánvaló – és persze, ha a szülő hajlandó –, pszichológushoz küldjük a gyereket. Kevés szülő és gyerek fogadja ezt el, nekünk pedig sajnos, arra nincs kapacitásunk, hogy mindenkit pszichésen is felmérjünk – mondja dr. Luczay Andrea.

Szövődmények már gyerekkorban
– A kövér gyerekekkel azért is kell foglalkozni, mert a tízévesek között már harmaduknak van szövődménye. A cukor- és zsíranyagcsere-, valamint a vérnyomási adataik már eltéréseket mutatnak. A gyerekek egy részének a májműködése is kóros. Ez az úgynevezett nem-alkoholos zsírmáj elnevezésű elváltozás a későbbiekben akár krónikus májelégtelenséghez is vezethet. A kislányoknál már serdülőkorban kialakul az úgynevezett policisztás ovárium szindróma, amely szőrösödéshez, menstruációs zavarhoz és felnőttkorban terméketlenséghez vezethet. Ezek az elváltozások azonban mind javíthatók, sőt némi gyógyszeres rásegítéssel vissza is fordíthatók a folyamatok, ha a gyerek életmódváltással csökkenti és tartja a súlyát – hangsúlyozza a doktornő.

– Ezeket a kövér gyerekeket azonban mindenhol elküldik, mondván, fogyjanak le otthon – folytatja – és bár ez igaz, mi is mondjuk, hogy ezt kell tenniük, de nálunk az ajtó nyitva áll számukra, van ugyanis egy egyhetes programunk, ahol beállított és ellenőrzött kalóriájú étrend mellett diétás oktatásban részesülnek a gyerekek, sőt a szüleik is. Ennek segítségével nyilván könnyebb lesz otthon folytatni a kúrát. Kapnak a továbbiakra vonatkozó, hazavihető, a dietetikusunk által összeállított étrendjavaslatot is, és minden gyerek, ugyan csak kétszer a héten, de egy-egy órát tornázik is.

A gyógytornászunk azt is felméri, hogy az ügyetlenségük mögött van-e idegrendszeri vagy a mozgásszervek működéséből fakadó zavar, amely ördögi körként egyre kövéríti őket. Ha talál ilyet, fejlesztő tornát ajánl. A klinikai tornán ötletes és kis eszközigényű gyakorlatokat tanulnak a gyerekek, amelyeket aztán otthon is el tudnak végezni, ha van bennük egy kis akarat. Ez persze a szülő hajlandóságán is múlik. Azt szoktam mondani, nem kell konditeremre és drága sportokra gondolni, a mozgás része lehet a lépcsőn közlekedés, sőt a szoba sarkainak ütemes, 30 percen át tartó bejárása is. Régebben bejött, ha azt mondtam a gyerekeknek, hogy tévénézés közben gyalogoljanak a szobában, de nemrég az egyik nagyszájú kamasz felvilágosított, manapság a számítógép előtt töltenek sok időt, és chatelés közben nem lehet sétálni.

Nem növi ki!
– Ha ezek a gyerekek nem fogynak le, rövidebbek és rosszabbak lesznek az életkilátásaik, és felnőttkorukra megjelennek a szövődmények: a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-eltérések, a szív- és érrendszeri betegségek. A kövér gyerek önmagától nem lesz normális súlyú felnőtt. Nem növi ki – figyelmeztet dr. Luczay Andrea –, a tízévesen dagi gyerekek 80 százaléka elhízott felnőtt lesz. Ha azonban életmódot tudott váltani, ugyan egész életében vigyáznia kell a súlyára, de egészségesen léphet a felnőttkorba. A gyerekkori életmódváltás persze nem könnyű, és nagyon megnehezíti az egész család életét, hiszen újat kell megszokni, át kell alakítani szinte mindent. De azt hiszem, hogy aki felismeri és meg akarja oldani a problémát, annak sikerül. Mi segítünk.

– Nehéz persze problémaként láttatni ezt egy genetikusan kövér családnál. Sokszor hallom, hogy a körzeti orvos küldte őket ide, de nem is értik, miért. A 110 kilós apuka azt kérdezi, mit pattogok, neki sincs még szövődménye. Na, de nincs még negyvenéves, és nem méri a vérnyomását, így csak annyit tudunk, gutaütést még nem kapott – mondja a doktornő. – Látok olyan családot is szerencsére, ahol a 3-4 gyerekből egy hajlamos csak a hízásra, és oda tudnak figyelni arra, hogy kevesebbet egyen, pedig van olyan gyerekük is, akit meg szinte tömni kell.

– A gyerekeknél egyébként is hamar fülön lehet csípni, hol csúszik el a kalóriabevitel. Ha például a cukros üdítőket elhagyja vagy csak jutalomként kap néha-néha édességet, nasit, már van eredmény. Hozzánk előre egyeztetett időpontban, háziorvosi beutalóval lehet jönni, 18 éves korig várjuk a gyerekeket egyhetes programunkra. Utána is visszavárjuk, mérjük, ellenőrizzük, segítjük őket, hogy sikerüljön életmódot és életminőséget váltaniuk – tudtuk meg dr. Luczay Andreától.

Forrás: Diéta és Fitnesz