Melegek a felsőoktatásban

Az első Egyetemi Melegkört, az EMK-t 2000-ben Szegeden, a Dél-alföldi Meleg Kör (Damkör) alapította. Szabó Tibor, a Damkör vezetője elmondta: kezdetben nem merte hivatalosan vállalni az egyesület igazgatását, így egy hetero lány adta a nevét a körhöz. Nem csoda, hiszen nagyon sok támadás érte őket, elsősorban a hallgatói önkormányzat Hökkentő című lapja részéről. Ugyanakkor a bölcsészlap támogató hangvételű cikkeket írt róluk. Szabó Tibor így emlékszik:

– Heteroszexuális emberek vitatkoztak, üzengettek egymásnak, csak minket nem kérdezett senki, s nem is reagáltunk semmire. Még arra sem válaszoltunk, hogy miért zárjuk magunkra az ajtót a Diák Centrumban, pedig nem vad szexpartikat rendeztünk, csak a Centrum kérte, hogy idegenek ne tudjanak bemenni.

Az EMK azóta teljesen beolvadt a Damkörbe.

– A volt EMK-n kívül még egy egyetemi melegkört találtunk Magyarországon, a GBME-t. A BME  a Budapesti Műszaki Egyetemre utal, a G pedig az angol gay – meleg – szóból származik. Eredetileg a kör a műegyetemistáknak indult,  jelenleg azonban ez az egyetlen működő budapesti egyetemi melegegyesület, ezért egyre többen csatlakoznak hozzánk máshonnan is – mondja Zole, a kör vezetője. Mindkét szervezetben csak többszörös meghallgatás után lehet valaki tag. Így kizárják a pusztán kíváncsiskodókat vagy az alkalmi kapcsolatot keresőket.

Az egyetemmel sem az EMK-nak nem volt, sem a GBME-nek nincs szorosabb kapcsolata. Bár működése során mindkét egyesület kérte az egyetemtől az öntevékeny csoportként való bejegyzést, mindkettőjüket azzal az indokkal utasították el, hogy a melegség nem tevékenység, s ezzel nem hozhatnak létre az egyetem által elismert öntevékeny kört.

Szabó Tibor elmondta, hogy őket ez különösebben nem rázta meg, mögöttük háttérszervezetként ott állt a Damkör. A műszaki egyetemisták melegkörének vezetője szerint viszont semmi többet nem várnak el, mint amennyit például az egyetemi katolikuskör vagy a vízipipakör megkap: bejegyzést, hivatalos megjelenést az egyetem honlapján, s a működési költségek anyagi támogatását.

– Volt, hogy a bejegyzési pályázatunk egyetemi iratkezelési szabályzat szerinti kötelező iktatására nekünk kellett felhívni a figyelmet, mert még ezt se tették meg az akkori Egyetemi Hallgatói Képviseletben – meséli Zole.

– Az egyetemeknek élen kellene járniuk nyitottságban. Bár tudom, hogy nehéz megváltoztatni az emberek hozzáállását, de az aggasztó, hogy ha a nagyra tartott, sokat látott professzorok is ennyire elutasítóak a témával kapcsolatban. Ha nem lennének atrocitások a melegek ellen, nem lenne szükség arra sem, hogy a melegségünk miatt tömörüljünk egyesületekbe – állítja Szabó Tibor. – Az nem elfogadás –  folytatja a DAM kör vezetője –, hogy engem nem zavarnak a melegek, csak az én gyerekem ne legyen az, és a szomszédomban se lakjon egy sem.

A GBME-s Zole is hasonlóképpen látja: – A melegséghez való hozzáállás nálunk még nem európai. Egy ilyen kör puszta létezését is már cikinek érzi az egyetem.

Az etikai kódex melegpasszusa
Az egyetemek etikai kódexeit összevetve, többségében – sokszor szó szerint – ugyanaz a szöveg olvasható: „Az oktatónak döntéseit tárgyilagosan kell meghoznia. Kerülnie kell (pl. felvételinél, számonkérésnél) (…) a nemi, etnikai, vallási, politikai és egyéb okból történő megkülönböztetést.” Az  „egyéb ok” persze takarhatja a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetés tilalmát is, ám például tíz egyetem kódexe közül kimondva csak a Budapesti Corvinus Egyetem és a CEU etikai kódexében található meg.

A GBME konkrét javaslatot tett 2002-ben, hogy a kódex szövegébe vegyék bele a nemi irányultság alapján való megkülönböztetés tilalmát is. E-mailben annyi válasz érkezett, hogy a kódexet évente egyszer vitatják meg, a javaslatot továbbítják az illetékeseknek. A kódex azóta is változatlan.

A Miskolci Egyetemen dr. Stipta István általános rektorhelyettes elmondta, hogy az etikai kódex megírása előtt háromnegyed évig gyűjtötték az egyetemi polgárok véleményét, s ez alapján fogalmazták meg a szöveget. Szexuális irányultsággal kapcsolatban felvetés nem érkezett, ezért nincsen erre vonatkozó passzus a szövegben, de az esélyegyenlőségi tervben – amelynek összeállítására a törvény 2004. december 31-e óta kötelezi az összes egyetemet – rájuk is kitérnek.

Forrás: MOHA magazin