Csodákra nem hatalmazták fel

Mert hiába néz ki a képeken úgy, mint egy kisebb fajta városi terepjáró, mégiscsak egy Yaris-ra épített városi autóval van dolgunk. Vagány, morcos és szigorú a külső, s a padlizsánlila szín ellenére a férfiak többségének is tetszik az összkép. Szűkek az oldalsó ablakok, a motorház is viszonylag magasan van: az optikai csalódás (vagy inkább trükk) akkor válik nyilvánvalóvá, amikor mellénk parkol egy Yaris, és észrevesszük, hogy hoppá, hát ez ugyanakkora…

A Toyoták sorában izgalmas a beltér, míg a konkurenciához hasonlítva inkább átlagos. De van újfajta műszerfal, ahol egy nagy körré kombináltak össze a sebesség- és a fordulatszámmérőt, ami jópofa és szerethető ötlet. A középkonzol inkább gagyinak hat a sok ezüst plasztikkal, a szellőzés és klíma kapcsolói pedig nehézkesen kezelhetőek. Az érintőképernyős navigácó viszont parádésan működik, érdemes beikszelni az extralistán, mellette pedig ott díszeleg a kvarcóra – emléket állítva a nyolcvanas éveknek, amikor még divat volt. Ezt leszámítva. a beltér tiszta Yaris, ugyanazok a közepes minőségű műanyagok, átlagos méretű ülések. Minden finoman nyílik, záródik, de nem csoda: Japánban gyártják az Urban Cruisert (ami, sajnos, már nem annyira természetes dolog a Toyotánál sem). A hátsó üléssor tologatható: így igény szerint lehet nagyobb poggyászunk is a csomagtartóban, vagy két termetesebb utasunk hátul, mert elférnek – de a kettő egyszerre nem megy.

Egy kis időbe beletelik, mire hozzászokunk az indításhoz, ugyanis a Start gombot megnyomva csak akkor kel életre a motor, ha a kuplungot tövig – de tényleg tövig! – benyomjuk. Spórolásra tervezték, s ezt két funkció is erősíti. Az egyik a Start-Stop rendszer, amit minden benzines Urban Cruiser tud – ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy mikor megállunk, egyből leáll a motor, s örülhetünk, hogy nem fogyaszt semennyit az autó. Remekül megoldották a második fázist is: benyomjuk a kuplungot és beindul. (Bármennyire is próbáltam megelőzni, nem lehetett: mire a gázhoz ért a lábam, már járt a motor.) Ezen kívül a sebességmérő mellett kis ikonok mutatják, mikor váltsunk le vagy fel ahhoz, hogy gazdaságosan vezessünk.

Aszondja a Toyota hivatalos marketing szövege: „Érezze a tekintélyt parancsoló teljesítményt, a menetdinamikát és a határozott teljesítményt!” Nos, se tekintélyt parancsoló, se határozott teljesítményt nem érzünk, sőt egyáltalán semmiféle teljesítményt sem, mivel a kis motor hangolásánál érezhetően az alacsony károsanyag-kibocsátás volt a lényeg. Ez sikerült is – menni viszont nagyon nem megy a kocsi. A 100 lóerő papíron érzésre úgy hetven, tisztességesen pörög szegény, de az istennek sem megy. Ahogyan a nevében is szerepel: városi autó, nem való hosszabb autópályás szakaszokra. Pedig csendes és még 110-120 környékén is kezes bárányként viselkedik. A fogyasztás természetesen barátságos, bár hallottunk már alacsonyabbról is: városban valamivel hat liter fölött alakult. Váltani könnyen és precízen tudunk, a futóművel sincs probléma: feszes, de nem sportos és megfelelően csillapított a rugózás, keményebb úton sem rázott vészesen.

Jó kiállású kisautó az Urban Cruiser, de nagy baja, hogy drága: 4,5 milliótól indul, amit könnyen ötmillió fölé vihetünk extrákkal, ha nem vigyázunk – s akkor a dízelről még nem beszéltünk… Ugyanez a kocsi Scion xD néven, a Toyota Észak-Amerikában árult fiatalos márkájaként körülbelül fele ennyibe kerül. Így mindjárt jobban hangozna, ugye? Ettől függetlenül, a környezettudatosan élő városiaknak, akik hajlandóak kicsit többet áldozni azért, hogy olyan autójuk legyen, ami nem jön szembe minden kereszteződésben, bártan ajánlható. A Made in Japan felirat pedig garancia a megbízhatóságra, s ettől válik igazán vonzóvá.

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!