Nem lehet megállítani a bioüzemanyag termelést!
A bioüzemanyagok kérdéseiről a minap Brüsszelben tartott konferencián Hilkka Summa uniós képviselő a Mezőgazdasági Bizottság képviseletében kifejtette, hogy a gabonafélék és olajosmagvak bioüzemanyag célú hasznosítása Európában – az élelmiszer alapanyagok pazarlásáról szóló aggodalmak ellenére – folytatódni fog.
2020-ig az Európai Unió tagországaiban rendelkezésre álló szántóföldek mintegy 10 százalékát fogják bioüzemanyag termelésre használni, és ennek következtében a gabonaárak várhatóan 3-6 százalékkal, a repceárak pedig 8-10 százalékkal emelkednek a jelenlegi szinthez viszonyítva – olvasható az Agrár Európa Hírlevélben. Hilkka Summa képviselő asszony hangsúlyozta, hogy a bioüzemanyag termelés nem feltétlenül az élelmiszer alapanyagok elől foglalja el a termőterületet, mivel az EU-ban 3,7 millió hektár, korábban kötelezően pihentetett földterület, valamint további 3,0 millió hektár mezőgazdasági művelésbe vonható terület áll rendelkezésre. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a bioüzemanyag termelés révén 25-40 százalékkal csökkenhet a takarmányként hasznosítható olajpogácsák ára. A kötelező földpihentetés megszüntetésével a fent említett terület fele bioüzemanyag termelés céljaira hasznosítható, ami 12 millió tonna pótlólagos gabonatermést eredményezhet.
Ugyanakkor a Summa asszony által felvázolt forgatókönyv szerint a jövőben a bioüzemanyagoknak legalább a 30 százalékát „második generációs” forrásokból kell előállítani, amelyek nem vonnak el élelmiszer alapanyagokat.
A bioüzemanyag-termelők szervezetei részéről egyre több bírálat éri a Bizottságot, mivel az nem fordít kellő gondot a tagországok bioüzemanyag termelésének és felhasználásának összehangolására. Ebből adódóan a Közösség csak másod-harmadrendű szerepet játszik Brazília és az USA mellett, amelyek a bioüzemanyag termelés és forgalmazás egyre nagyobb hányadát tartják a kezükben, és ezáltal hátráltatják az európai termelés kibontakozását. A világ bioüzemanyag termelése 2000 és 2008 között 30 millió tonnáról mintegy 85 millió tonnára nőtt, ennek túlnyomó részét azonban a fent említett két országban előállított bioetanol tette ki.
Az erős állami támogatás miatt olcsó amerikai bioetanol import visszaveti az európai termelés fejlődését. A brüsszeli konferencián Joseph Sherman, a Nemzetközi Etanol-kereskedelmi Szövetség ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a nemzetközi etanol-kereskedelem jelenleg „gyermekbetegségekkel” küzd. A világ mintegy 80 milliárd literes termeléséből 2008-ban 8 milliárd liter és 2017-ben is csak 20 milliárd liter jelenik meg a nemzetközi piacokon. Sherman szerint Brazília monopóliumát az etanol-exportban csak az afrikai, ázsiai és közép-amerikai országok törhetik meg, amennyiben a legnagyobb fogyasztó országok lehetővé teszik az előbbiek termékeinek piacra jutását.
