Ugyan, kinek kell a gáz?!

Afrika gázszükségletének 40 százalékát fedezhetné az a gázmennyiség, amit évente elégetnek az olajkitermelő cégek Nigériában, de a gázválság idején nyilván Európa is szívesen venné az ott feleslegesnek ítélt tartalékokat. Ehelyett évente 23 milliárd köbméternyi energia válik semmivé a levegőben, körülbelül ugyanannyi üvegházhatású gázzal járulva hozzá a klímaváltozáshoz, mint amennyit 18 millió autó bocsát ki az utakon.

Nigéria lakosainak többsége, bár országuk olaj- és gáztartalékai gazdaggá tehetnék őket, éhezik. Mivel függetlenné válása után az államnak nem volt pénze az olaj kitermelésére, külföldi befektetőket hívtak az országba, akik folyamatos ígéreteik  ellenére nem biztosítanak kellő profitot, munkahelyeket, nem működnek együtt Nigériával, miközben tönkreteszik lakóinak életlehetőségeit. A gázégetéssel ugyanis olyan anyagok kerülnek a levegőbe, melyek savas esőt okoznak, elpusztítva ezzel a környezetet, s belégzésük asztmát, leukémiát okozhat.

A pazarló gyakorlat amiatt jött létre, hogy a kitermelt olaj gyakran gázzal keveredik, s szétválasztásuk legegyszerűbb és legolcsóbb módja a gáz elégetése. Bár Nigéria számtalan határidőt megszabott már az olajcégeknek, s azok mindannyiszor ígéretet is tettek a gázégetés megszüntetésére, az a mai napig folyik. A legfőbb olajkitermelő az országban a Shell, de a legnagyobbak közt van az ExxonMobil és a Chevron is.

Miközben ezek a cégek komolyan veszélyeztetik a nigériai lakóközösségeket éppúgy, mint Földünk jövőjét, hatalmas vagyont gyűjtenek – a Shell például 23 százalékos növekedést produkált 2007-ben – hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Magyarországi tagszervezetként ők is csatlakoztak a Föld Barátai nemzetközi szervezete kezdeményezéshez, melynek keretében aláírásokat gyűjtenek, s levélben kérik a nigériai kormányt: komoly szankciók bevezetésével vessen véget a gázégetéseknek.