Megduplázódhat Paks ezer milliárdért

Gyurcsány Ferenc arra kérte az Országgyűlést, hogy már a tavaszi ülésszakban döntsön a paksi atomerőmű kapacitásának megduplázásáról. Indoklása szerint ez hozzájárul az ország  energiafüggésének csökkentéséhez. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások, mint például a biomassza vagy a geotermikus energia is támogatást kapna. Ám a célt kétségkívül az atomenergia szolgálná a legjobban, hiszen míg az elektromos energia átlagos termelési költsége körülbelül 24 forint kilowattóránként, addig Paks 9 forintért termeli ugyanezt.

A paksi atomerőmű az ország legjelentősebb áramtermelője, kapacitása 1800 megawatt (MW), a hazai áramfogyasztás közel 40 százalékát biztosítja. Az erőműben a jelenlegi négy blokk élettartam-hosszabbítása, illetve kismértékű kapacitásnövelése folyik az úgynevezett Teller-projekt keretében.

Az új 1600 MW-os blokk tíz év múlva lehet üzemkész, s 3-4 milliárd euróba – mostani árfolyamon számolva 900-1200 milliárd forintba - kerülhet. A beruházást az erőmű tulajdonosa a Magyar Villamos Művek (MVM) támogatás nélkül, saját forrásból, tisztán piaci alapon finanszírozni tudná. Lengyel Gyula, az MVM elnöke úgy látja, akkor biztosított a beruházás megtérülése, ha az új blokk már nemcsak a magyar, hanem egy jól működő térségi piacon értékesíthetné az áramot.

Kaderják Péter, a Regionális Energia Kutató Központ vezetője, a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott: a modern erőmű költsége a négyes metró négyszerese lenne, amelyet a fizetésképtelenség határán lévő állami büdzsé nem tesz lehetővé. Így megeshet, hogy az új blokk árát a végén a hazai adófizetőknek kell majd megfizetniük. A projektnek tehát csakis a gazdaságossági szempontokat elsődlegesnek tekintő magánberuházásként lehet létjogosultsága. Lengyel Gyula nem zárja ki, hogy külső befektetőt is bevonnának, de szerinte ezt komolyan meg kell vizsgálni, mert akkor már más tulajdonosi érdekek is megjelennek.

Az atomerőmű költséges bővítése helyett azonban más módon is egyensúlyba hozható a termelés és a fogyasztás. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója Népszabadságnak kifejtette: hogy a kormánynak az energiatermelés fejlesztése helyett inkább az energiahatékonysági beruházásokat kellene ösztönöznie, amiben nagyon nagyok a tartalékok. Annál is inkább, mert 2030-ig az elöregedő blokkok kiváltására és a várható energiaigény-növekedés kielégítésére összesen 5-6 ezer MW új kapacitást kell teremteni.