Zöldre vált a lámpa Paks előtt

A magyarországi atomerőművi kapacitás bővítésére az energiaellátás biztonsága, a villamos energia árának kiszámíthatósága miatt, valamint környezetvédelmi és foglalkoztatáspolitikai célokból van szükség - mondta Zarándy Tamás. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az atomerőművek ugyan drága beruházással épülnek fel, de működésüket alacsony költségek jellemzik, amelyeknek csupán 10 százalékát teszi ki a tüzelőanyag beszerzése. Az atomenergia továbbá nem jár károsanyag-kibocsátással, az erőművek építése és működtetése pedig gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatással jár - fűzte hozzá.

A paksi atomerőmű bővítésének pontos módját, idejét és költségeit csak a parlament elvi hozzájárulása után - amely az esti szavazás után megtörtént - lehet meghatározni. A bizottsági ülésén megszólaló civil szervezetek képviselői szerint a kormány javaslata nem alkalmas az érdemi döntésre, mivel abban "bántóan rövid indoklás" olvasható a következő 60-70 év energiapolitikáját meghatározó lépésről.

Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport képviselője kiemelte: az öt sorból álló határozattervezettel a kormány azt kéri, hogy az Országgyűlés úgy adjon felhatalmazást az előkészületekre, ténylegesen pedig az atomerőmű bővítésére, hogy szinte semmilyen érdemi információt nem nyújt annak társadalmi, gazdasági, energetikai és környezetvédelmi hatékonyságáról.

Nagy Andor, a bizottság fideszes alelnöke szükségesnek nevezte az atomenergia alkalmazását, ugyanakkor kifogásolta, hogy az országnak nincs hosszú távú energiapolitikája, illetve hogy a kormány nem rendelkezik hasonló méretű tervvel a megújuló energiaforrások arányának növelésére.

Az MSZP-s Józsa István aláhúzta: a civil szervezetek által hiányolt jogi és szakmai vizsgálatokra csak a parlament elvi hozzájárulásának megadása után van lehetőség.

Katona Kálmán, a bizottság volt elnöke szerint a javaslatból - számos hiányossága mellett - az sem derül ki, hogy a tervezett atomerőművi blokkok tényleges megépítéséről szóló döntést a kormánynak vissza kell-e hoznia a parlament elé.