Szennyvízből paprika
Kevés olyan hely van az országban, ahol a környezettudatos szemlélet annyira meghatározó lenne, mint a Budapesti Műszaki Főiskola Könnyűipari és Környezetmérnöki Karán. Napkollektor forralta vízben moshattuk a kezünket; a nap már nem csak az arcunkat melegítette.
Kép: Patkó István dékán budapesti műszaki főiskola megújuló energiaforrás 2009 03 24 Fotó: Kállai Márton
– Van itt hőszivattyú, szélkerék és napelem is. Igaz, laboratóriumi jelleggel, de a kollégák elhasználják az így termelt áramot is – magyarázza Patkó István, a kar dékánja. – Ráadásul a takarékoskodás egyáltalán nem öncélú. Egyrészt kísérletek, kutatások kellékei ezek az eszközök, amelyeket a főiskola nagyobb környezetvédelmi tervek megvalósításában használ fel, másrészt tanulási lehetőség a hallgatóknak. Épp most szerelnek fel egy budapesti panelházra olyan napkollektorokat, amelyekkel több mint 100 lakás használati melegvíz-ellátását lehet megoldani.
A BMF-re jellemző életszerű kutatásokra jó példa: a hallgatók bevonásával dolgozták ki, miként lehet ipari olajtároló edényeket leeresztés nélkül javítani. Így tervezték az eldobható dobozok, palackok összepréselésére szolgáló, az utcára kitehető, olcsóbb, hatékonyabb szerkezeteket is. Igazi érdekesség, hogy egy diák tanárai segítségével bebizonyította, paprikát lehet termeszteni szennyvíziszapon.
A megújuló energiaforrások felhasználása és a vízhajtású motorok alkalmazása a távolabbi jövő kutatásainak része. Patkó István rögtön le is vesz a polcról egy kisautót, amely napenergia segítségével vízből hidrogént és oxigént állít elő, majd a hidrogént üzemanyagként használva hajtja meg a motort. Persze az ilyen rendszerek még nagyon rossz hatásfokúak – állítja a dékán –, de a jövő mindenképp ezeké.
