Energia a talpunk alatt

Az otthonunk melegéhez vagy hűvösségéhez szükséges energia többségét szén, gáz, olaj elégetésével nyerjük, miközben óriási mennyiségű káros anyagot bocsátunk ki a levegőbe.  Pedig a természetes, tiszta, ingyenes energia a talpunk alatt van!

A hőszivattyú olyan berendezés, amely képes környezetünk természetes energiáit, -a föld, a talajvíz és a levegő melegét – a környezet károsítása nélkül – hasznosítani. Működésének lényege, hogy a talajba csöveket vezetnek, amelyekben folyadékot áramoltatnak. Ezt a föld felmelegíti, majd a berendezés összesűríti a felmelegedett folyadékot, aminek következtében megnő annak nyomása és hőmérséklete. A fűtési rendszer ebből a magas hőmérsékletű párából vonja ki az energiát, majd a lehűlt folyadékot visszajuttatja a rendszerbe, és a folyamat újrakezdődik.  Az így szerzett meleg fűtésre és melegvíz-ellátásra is alkalmas. Ha a technikai folyamatot megfordítjuk, akkor a berendezést nyáron hűtésre használhatjuk.

A hőszivattyúknak többféle variációja létezik, attól függően, hogy a berendezés milyen közegből – a talajból, a talajvízből vagy a levegőből - és hogyan veszi fel a környezetben tárolt energiát. Az egyik megoldás a talaj hőjének hasznosítása. Földünk tökéletes hőtároló: a földfelszínhez közel a hőmérséklet egész évben csaknem állandó, 8 és 12 °C között van. Ahhoz, hogy ezt a talajban tárolt energiát kinyerjük, több technikai megoldás áll rendelkezésünkre.

A talajszonda függőleges irányban nyúlik le a talajba. Telepítésekor egy 12 centiméter átmérőjű lyukat fúrnak a talajba, a talajrétegektől függően 50-150 méter mélyre. A függőleges elhelyezés előnye, hogy mindössze egy körülbelül két négyzetméteres aknát igényel, így a telepítéskor nem kell az egész kertet feltúrni. Hátránya, hogy a fúrás nem olcsó, és engedélyeztetni is kell.

A másik megoldás a vízszintes irányban futó csőrendszer, az úgynevezett talajkollektor, amelyet körülbelül 20 centiméterrel a fagyhatár alatt, 1-1,5 méter mélyen fektetnek le a talajba. Ehhez nagyobb térre van szükség, mint a szonda esetében, körülbelül az épület padlófelületének másfél-kétszeresére vezetnek csöveket. Erre a területre nem lehet építeni, és arra is figyelni kell, hogy ne ültessünk a csövek fölé olyan növényeket, amelyek gyökere leérhet a kollektorig. Előnye, hogy a csőrendszer több hurokból áll, az egyik esetleges sérülése esetén, elzárásával biztonságosan tovább üzemel a fűtőrendszer.

A talajvíz hője is kiválóan alkalmas energiatermelésre.  Ha van a közelben fúrt kút, akkor viszonylag egyszerűen és olcsón kiépíthető a kútszondás hőszivattyú. Ebben az esetben két kútra van szükség: az egyikből kiszivattyúzzák, a másikba visszavezetik a talajvizet.

A levegő nem olyan jó hőtároló, mint a föld vagy a talajvíz, de melegének hasznosítása egyszerűbb és olcsóbb. Ez esetben a külső levegőt ventillátorok vezetik át a berendezésen, ami „megszabadítja” a benne lévő hőenergiától.  A téli hidegben azonban csak kevés energia nyerhető ki a levegőből, ezért ezek a berendezések önmagukban nem alkalmasak fűtésre.

A hőszivattyú környezetbarát fűtési megoldás, hiszen úgy von ki energiát a környezetből, hogy közben nem károsítja azt, és nem bocsát szennyező anyagokat a légkörbe. Ráadásul a tulajdonos pénztárcáját is kíméli, mert csupán villanyáramra van szükség a működtetéséhez.

Nem véletlen, hogy Európa-szerte egyre többen választják a hőszivattyúkat otthonuk fűtésére-hűtésére.  Svédországban az új építésű házak csaknem kétharmadában már a talaj hője az első számú energiaforrás. Hazánkban ma még csak körülbelül ezer ilyen rendszer működik, amit a megvalósítás viszonylag magas költsége magyaráz. A telepítés ára ugyanis – a különböző hatékonyságú megoldások függvényében – 1 és 4 millió forint között mozog. E befektetés – az egyre növekvő energiaárak miatt – valós alternatívát jelent a hagyományos fűtésmódokkal szemben.

Ráadásul áprilistól a berendezés üzemeltetéséhez szükséges villamosenergiát is olcsóbban kapják a fogyasztók. GEO Tarifa néven ugyanis új áramdíjat vezetett be az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport. A GEO Tarifa igénybevételével a talaj hőjét hasznosító háztartások e célra 35 százalékkal olcsóbban kapják az áramot. A szolgáltató kedvezményes díjszabásával a környezetbarát fűtési mód magyarországi elterjedését kívánja elősegíteni.