Energiatakarékossági tippek az új lakásodban

Nem mindegy, mivel világítasz

A hagyományos izzók nem kerülnek sokba a boltban, azonban az áramfogyasztásuk magas, és gyakrabban kell őket cserélni, így végső soron mégis drágábbnak számítanak. Ha egy 40 watt fogyasztású izzót szeretnénk energiatakarékosabbra cserélni, akkor nagyjából 450 lumen (lm) mértékű fényerőt szeretnénk pótolni. Ennek eléréséhez választhatunk 28 wattos halogén izzót, ami még mindig sokat fogyaszt, de a hagyományoshoz képest 30 százalékkal kevesebbet. Ennél is takarékosabb az ún. kompakt fénycső, rövidebb nevén CFL, ami a jellegzetes hajlított vagy spirális formájáról ismerhető fel legkönnyebben. Ebből már egy 9 wattos izzó is elég a kívánt fényerő eléréséhez, ezzel máris közel ötödére csökkentettük az energiafogyasztást. Hátránya azonban, hogy nem jól tolerálja a gyakori kapcsolgatást.

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb fényforrása a LED, amit 1994-ben fedeztek fel, és több apró, fényt kibocsátó diódából áll. A LED izzónak mindössze 6 watt is elég ahhoz, hogy elérje a kívánt 450 lumenes fényerőt, amihez képest a hagyományos izzó közel hétszer ennyit fogyaszt. A LED izzó élettartama ráadásul 20-50.000 óra is lehet minőségtől függően, míg egy hagyományos izzó átlagban 1000 órát bír csak mindössze.

Akik a hagyományos izzók meleg fényét hiányolják, azoknak ezt a LED-es izzóknál sem kell nélkülözniük, mindössze arra kell figyelniük, hogy az izzó színhőmérséklete 2700 kelvin (K) vagy az alatti legyen.

Megváltoztak az energiahatékonysági jelzések

A háztartási gépeknél 20 éve vezették be azt az energiahatékonysági jelrendszert, ami A-tól F-ig, a leghatékonyabbtól a legkevésbé hatékonyig osztályozta ezeket, amiből tudni lehetett, hogy mi mennyire fogyaszt sokat. A technikai fejlődésnek köszönhetően egyre hatékonyabb műszaki cikkeket sikerült gyártani, így megjelentek az A+ jelzésű gépek, sőt végül már az A+++ jelzés sem volt ritka. Ezeket a jelzéseket kivezették, pontosabban megreformálták a hűtők, mosógépek, mosogatógépek, világítótestek és az elektronikus kijelzők esetében. Nincs többé pluszozás, a skála A-tól G-ig terjed, és ennek megfelelően a termékek új kiosztást kaptak. Vagyis ami ma B és C jelzést kap, az a régi rendszerben lehet, hogy A+-nak és A++-nak felelt volna meg, de egy darabig még mindkét jelzést feltüntetik.

Többéves háztartási gépek esetén könnyen előfordulhat, hogy az újakhoz képest magas a fogyasztásuk. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a cserén, vagy ha az amúgy is esedékes, akkor megérheti a kedvezőbb energiahatékonyságért többet fizetni, mert ez csökkentheti a rezsiköltségeket. Egy kis összegű hitel ebben is könnyen és gyorsan segítséget nyújthat.

A nyílászárók cseréje hamar megtérülhet

A legtöbb energiát a nyílászárók cseréjével és a ház szigetelésével lehet megspórolni, de érthető módon ez a legdrágább az eddigiek közül. Szerencsére ezek több ütemben is kivitelezhetőek. A legolcsóbb, legegyszerűbb módszer az ablakok és az ajtók utólagos hőszigetelése, ami nem jár bontási munkákkal, de becslések szerint így is akár 15-20 százalékkal csökkentheti a fűtésszámlát. Ettől összetettebb és drágább a nyílászárók cseréje, amikor teljesen új, korszerű ajtókat és ablakokat szerelnek be. Itt sem mindegy, mit választunk: a minél alacsonyabb U érték a jobb, ez mutatja ugyanis a hőszigetelés hatékonyságát. Ezután jön az árban legmagasabb, legenergiatakarékosabb megoldás: a lakóház teljes szigetelése, ami a nyílászárók cseréjével párosul. Ilyenkor akár 20-30 centiméterrel is megvastagítják a külső falakat egy hőszigetelő réteg segítségével. Becslések szerint egy ilyen beruházás költsége négy-hat év alatt megtérülhet, de természetesen ez függ az ingatlan elhelyezkedésétől, állapotától, falvastagságától és sok egyéb tényezőtől. Hasznos tudni, hogy lakásfelújításra akár 3 millió forintos állami támogatást lehet igénybe venni 2022 végéig.