Gondolkodjunk kicsiben

"A Szaharába érkező napsütéssel az egész világot elláthatnánk energiával" - hangzott el a valóságnak egyébként teljesen megfelelő érv februárban egy, a Műegyetemen tartott környezetvédelmi beszélgetésen. "Az a probléma, hogy mindig nagy rendszereket akarunk létrehozni, pedig az efféle szupermegoldások sérülékenyek" - válaszolta akkor Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója, pontosan megfogalmazva, hogy mi is a gond a túlságosan leegyszerűsítő ötletekkel. Válasza sajnos túl kevesekhez jutott el.

Legutóbb a múlt hónapban röppent fel a hír: húsz német cég konzorciumot alapít, hogy 400 milliárd eurós beruházással óriás naperőmű-központot építsenek Észak-Afrikában. Állami segítséget szeretnének kapni, s több, politikailag minél stabilabb területen felépíteni az erőműveket. Ezek nem hagyományos napelemek lennének, hanem hatalmas, a napsugarakat irányító tükörmezők, amelyekkel gőzt hoznak létre, hogy az áramtermelő turbinákat hajtson meg. Ha az így keletkezett áramot szállítani tudnák, Európa áramigényének 15 százalékát lehetne fedezni vele, s az észak-afrikai mediterrán térség országainak is jutna az elektromosságból. A szállítás kérdése komoly kihívás elé állítja a tervezőket. Mégsem ez a legnagyobb gond Anthony Patt, az Alkalmazott Rendszeranalízis Nemzetközi Intézete (IIASA) kutatója szerint, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy Európa áramelosztó rendszere tulajdonképpen 27 különféle rendszerből áll össze. Ezeket teljesen egységesíteni kellene, mielőtt megpróbálnánk Észak-Afrikából áramot importálni.

Ezek a szervezési kérdések azonban még mindig csak kis részét jelentik a problémának, mely mögött egy elvi kérdés is áll. A megújuló energia hívei közt vannak, akik pusztán a klímaváltozás szempontjaival indokolják annak szükségességét, s ők minden bizonnyal örülnének is az afrikai beruházásnak - bár a nagy rendszerek sebezhetősége olyan probléma, melyet ők sem hagyhatnak figyelmen kívül. Nem árt viszont észben tartani, hogy a klímaváltozás okozta hatások nem merülnek ki abban, hogy melegebb lesz a levegő, nagyobb a szárazság és nem bocsáthatunk ki annyi szén-dioxidot, mint régen. Az élet sok egyéb módon is meg kell, hogy változzon ahhoz, hogy újra fenntartható világban éljünk. Ennek egyik fontos eleme a helyi közösségek és az önellátás felértékelődése - vélik környezetvédők és közgazdászok is. A megújuló energiát akkor használjuk megfelelően, ha kis közösségek elégítik ki vele saját igényeiket, így, ha a nagy ellátórendszerrel valami hiba akad is, ők nem maradnak energia nélkül. Minden zöldenergiára épülő erőmű csak akkor lehet környezetbarát, ha az energiaforrást helyben tudja előállítani. A szemetet égető erőművek hulladéklerakók közelében, a biomassza-erőművek ott, ahol sok a növényi hulladék. A naperőművek pedig ott, ahol süt a nap, s nem a föld alatt futó csövek másik végén, ezer kilométerekre a végcéltól.

Fotó: Solar Millennium AG