Gulyás, pörkölt, lecsó

A vendéglátóipar és az agrárgazdaság összehozásának szándékával szerveztek nemrég szakmai tanácskozást Gyöngyösön, a Károly Róbert Főiskolán. A vendéglátósok szerint elodázhatatlan a magyar gasztronómia megújítása. Úgy vélik, még mindig a gulyás-pörkölt-lecsó szentháromság köszön vissza a hazai étlapokról. Hiába keresik a betérők a sajátos, egyedi ízeket, szinte minden étterem ugyanazokat a tipikus magyar ételeket kínálja. Észre kellene venni, hogy se a fizetőképes honfitársaink, se a külföldi turisták nem érik be ennyivel.
Gyenesei István önkormányzati miniszter a turisztika kormányzati felelőseként kapott meghívást az eszmecserére. Elmondta, hogy a turizmus összes bevételének kétharmadát, 667 milliárd forintot tesz ki a vendéglátás. Kitűnő ételekkel, vonzó kiszolgálással lehetne elérni, hogy a magyar éttermekbe visszaszokjanak a vendégek. Javasolta: hozzanak létre közvetítő szervezetet a gazdálkodók és a vendéglátósok között, ami segíthetné az igények és a kínálat összehangolását.
A konferencia kezdeményezője, Buday Péter mesterszakács szerint a magyar oktatás megérett a változtatásra, a megújításra, hiszen még mindig az 1975-ös tananyagból tanítják a jövő szakácsait. Úgy véli, gasztronómiánkat külföldön a paprikás ételek konyhájaként ismerik. Elrettentő példaként hozta fel, hogy a közétkeztetésben csupán 40-50 ételből áll a teljes választék. A vendéglátós szakmában Győr egyfajta választóvonalat jelent. A várostól nyugatra mindenki Bécsbe jár alapanyagokért, mert ott lehet minőség szerint válogatott élelmiszereket venni. A mesterszakács kifogásolta, hogy Magyarországon ismeretlen a vendéglátóipar igényei szerint előkészített hozzávalók világa. Hiányzik az állandó partnerség, a garantált minőségű hús- és zöldségválaszték.
Gráf József földművelésügyi miniszter az élelmiszerbotrányokra, például a libamájgalibára utalva kifejtette: tiszteli az állatvédő szervezetek tevékenységét, de azt kéri tőlük, ne legyenek „üzleti körök kiszolgálói”, hiszen fellépésükkel ártanak a magyar termékek jó hírének. A magyar élelmiszeripar évi kétezermilliárd forint értéket állít elő, s a termékeinek nagyobb része exportra kerül.
A főiskola évek óta azon dolgozik, miként lehetne a vendéglátós szakképzés magyarországi központja – mondta Magda Sándor rektor. Elismerte, hogy az utóbbi húsz évben nem foglalkoztunk eléggé elmélyülten a gasztronómiával, és indítványozta: legyen külön emblémájuk a minőségi magyar ételeket kínáló vendéglőknek.
A Magyar Turizmus Zrt. elnöke szerint is lenne igény a jó hozzávalókra. Niklai Ákos fontos számokat idézett: az 52 ezer üzletet számláló vendéglátóipar évente 150 milliárd forint körüli nyersanyagot használ fel. Ez olyan jelentős piac, amiről a magyar élelmiszer-gazdaság nem mondhat le.