Ezermilliárd a gazdáknak

A magyar mezőgazdaság 2009-ben mintegy ezermilliárd forintos fejlesztés színtere lesz. Minden eddiginél nagyobb összeg ez. Negyven százaléka uniós támogatás, a fennmaradó részt pedig a vállalkozásoknak hitelből, illetve saját erőből kell előteremteni. „Nem tagadom, ez utóbbi miatt aggódom kissé, hiszen a pénzügyi-gazdasági válság a mezőgazdaságot sem kerüli el” –  mondta a miniszter a tájékoztatón.
A sertés-, a baromfi-, valamint a juhtartásra mintegy 360 milliárd jut, de jelentős befektetések lesznek a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben is. Az idén a tárcánál arra törekszenek, hogy a gazdálkodók mielőbb hozzájuthassanak az elnyert pályázatok alapján nekik járó, de némileg elmaradt kifizetésekhez. Ezért új támogatási pályázatokat várhatóan csak áprilisban írnak ki.
A földművelésügyi miniszter szerint 2009-ben az ágazat 483 milliárd forinttal gazdálkodhat, a 2008-ról áthúzódó 23 milliárdot is beszámítva, aminek hetven százaléka uniós pénz. Az ágazat exportteljesítménye várhatóan jó lesz, az előzetes adatok szerint elérheti az előző évi 4,6 milliárd eurós rekordot is. Ez azt valószínűsíti, hogy az élelmiszer-gazdaság kiviteli és behozatali egyenlege másfél milliárd euró körül lehet. Az agrárgazdaság 2008. évi kiemelkedő teljesítménye nélkül a nemzetgazdaság már tavaly veszteséges lett volna.
Egy évvel korábban a tej literenkénti felvásárlási ára megközelítette a száz forintot. Akkor uniószerte kevés volt a tej. Két százalékkal megemelték a tejkvótát, s főként az ugrásra kész francia és német tejgazdaság révén jelenleg bőven van tej az EU-ban. Átvételi ára emiatt literenként 55 forint körülire zuhant, ami nem fedezi az önköltséget sem. A tejágazat gondjainak megoldása is napirenden van – hangsúlyozta a miniszter. A tejügyet is az unió által jóváhagyott támogatások keretében, a sertés- és a baromfitermeléshez hasonlóan szeretnék rendezni. Az egészséges tejfogyasztásra ösztönző reklámkampányt is terveznek.
A miniszter nem rejtette véka alá a múlt évi gabonarekord miatti feszültségeket sem. Kalászosokból 7,9 millió, kukoricából pedig 9,1 millió tonna termett, s az összesen 17 millió tonna gabona piaci gondokat okoz. Különösen igaz ez a kukoricára, amelynél az EU elutasította a korlátlan intervenció – vagyis a tonnánként 101,3 eurós felvásárlás – visszaállítására vonatkozó magyar kérést. Ugyanakkor az EU 27 tagállamában összesen lehetséges 750 ezer tonna intervenciós kukoricára sem jelentkeztek elegen, feltehetően a tonnánként 15 eurós letéti díj miatt. Így aztán 2009. január 31-ig meghosszabbították az intervencióra való jelentkezés határidejét.
A minisztériumi sajtótájékoztató idején az Alkotmánybíróság még nem döntött az úgynevezett SPS törvény ügyében. Az egységes mezőgazdasági támogatásról szóló jogszabályt, mint ismeretes, Sólyom László államfő utalta a testület elé, még a múlt évben. Jó lenne, ha mihamarabb életbe lépne nálunk is az SPS – fogalmazott a miniszter –, hiszen minden uniós szabályozást az ezt alkalmazó 17 EU-tagországra szabottan készítenek el, ami Magyarország nézőpontjából kedvezőtlen.