Borháború Nehézfémekkel

Hírbe hozták a magyar borokat. A londoni Kingston Egyetem két kutatója, név szerint Declan P. Naughton és Petróczi Andrea eredetileg a gyömbér mibenléte irányában kezdtek kutakodni, amikor a biomolekuláris vizsgálataik során rádöbbentek, hogy a borokban milyen sok nehézfém van.

Európai agrárhírekPalágyi Béla2008. 12. 19. péntek2008. 12. 19.

Kép: Kadarka alföldi félédes vörösbor pince szőlő szüret bortospince hordó dugóhuzó borosüveg borospalack gyertyafény Fotó: Habik Csaba 2006 11 21

Borháború Nehézfémekkel
Kadarka alföldi félédes vörösbor pince szőlő szüret bortospince hordó dugóhuzó borosüveg borospalack gyertyafény Fotó: Habik Csaba 2006 11 21

Ettől kezdve célirányosan tesztelték 15 ország borait, és kiderült: a kockázati értéket – amit ők egynek vettek – jelentősen meghaladó mennyiség található szinte mindegyik ország italában, kivéve Brazíliát, Olaszországot és Argentínát.
Magyarország, Szlovákia, Franciaország, Ausztria, Spanyolország, Németország, Portugália, Görögország, Csehország, Jordánia, Macedónia és Szerbia boraiban jóval a kockázati érték fölötti – akár 200-300-szoros – a nehézfém-koncentráció. Ezek a nehézfémek (vanádium, réz, mangán, cink, nikkel, króm és ólom) tartós fogyasztás esetén Parkinson-kórt, szív- és ízületi megbetegedéseket okozhatnak. Hogy miként kerülhetnek nehézfémek a borba, arra a kutatók nem tudtak konkrét választ adni. Naughton szerint a talaj, a permetező zerek valamelyike, az erjedést okozó anyag, netán a tároló lehet a bűnös. Mindenesetre a kutatást ebben az irányban fogják folytatni.
Petróczi Andrea, aki 2001 óta dolgozik az egyetemen, ezt nyilatkozta: „Természetesen értesültem róla, hogy az országok felháborodtak az eredményeken, és azt mondják, az üzletüket akarjuk rontani, ez azonban nem így van. A mi célunk nem a riogatás, hanem a figyelmeztetés. Tudni kell, hogy nem azt állítottuk: egy-egy pohár bortól bárkinek baja lehet. Azt mondtuk, aki rendszeresen fogyaszt azokból a borokból, amelyekben sok a nehézfém, az hosszú távon veszélyezteti az egészségét.” A kutató egyébiránt azt javasolja, tüntessék fel a palackok oldalán az ital beltartalmi összetevőit, miként az az ásványvizes palackok oldalán van, és ha valaki így is vállalja a kockázatot, hát igyon.
Jól sejtette a kutató, hogy nagy felzúdulás követi majd a megállapításaikat. A villányi borászok közül Günzer Tamás szándékos piaci machinációt sejt a vizsgálat mögött. Gere Attila nem kívánt véleményt mondani. Villányban egyelőre nem érzik a megállapítás hatását, számukra mérce a Borminősítő Intézet, márpedig ők eddig nem emeltek kifogást a boraikkal szemben.
Dr. Kocsi Emília, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Borminősítési Igazgatóságának igazgatóhelyettese tudománytalannak találja a Kingston Egyetem kutatóinak megállapításait. Nem igazolja azokat kellő számú kísérlet, a mérőszámok nem egzaktak: a jelentés nem tartalmazza, hogy honnan vették a mintákat. Melyik országból – mennyit? A borminősítési igazgatóság évente 14-15 ezer mintát vizsgál, és ezek az eredmények azt bizonyítják, jó a hazai bor. A magyar bortörvény is előírja a nehézfémek koncentrációjának vizsgálatát, és ez meg is történik, ám az eredmények rendre a határérték alatt vannak. Kocsi Emília vegyészmérnökként tíz év óta kíséri figyelemmel a hazai borok milyenségét, és nyugodt lelkiismerettel ajánlja bárkinek fogyasztásra.
Hát itt tart most a borháború, amelynek megjósolhatóan közel sincs vége. Van muníció mind a két oldalon bőven, röpködnek hát egy ideig a nehézfém gránátok. És ha közben nagyobb figyelem esik a minőségre? Ezzel mi, fogyasztók, aligha járunk rosszul.

Ezek is érdekelhetnek