Változások előtt a felsőoktatás

A cél az, hogy az unió valamennyi országában egységes, piramisrendszerű felsőoktatási szerkezet legyen, éppen az átjárhatóság miatt.  A mostani, kétpólusú rendszerben a nappali tagozaton vagy a valamivel alacsonyabb értékű főiskolán szerez valaki diplomát három-négy év alatt, vagy az egyetemen öt év alatt, de valójában felsőfokú képesítés mindkettő. A reform szerint nálunk is úgy lesz, mint a legfejlettebb államokban: érettségi után lesz egy hároméves alapképzés (BA), erre jönne egy kétéves mesterképzés (MA), majd a hároméves doktori fokozat (PhD).
Hatalmas feladat ez a felsőfokú tanintézmények számára, hiszen úgy kell átalakítani, újraépíteni a tanterveket, hogy a diák mindegyik fokozat végén - tehát már három év után is - kiléphessen a munkaerőpiacra. Ez a mai, már így is tömegképzésnek nevezett diplomásképzést várhatóan tovább szélesíti. Az Európai Unióban a 18-22 évesek fele tanul a felsőoktatásban, nálunk is máris a negyven százalékuk, s ez az arány még nőni fog. A munkaerőpiac most nem tud felvenni ennyi diplomást - kérdés, hogy mi lesz a tovább növekvő réteggel. Igaz viszont az is, hogy a korábbi összemosódás megszűnik, a legjobb egyetemeken végzett, legkiválóbb hallgatók ázsiója jelentősen nőni fog.