Érdi Bivalyok

Október 30-án Érden rendezik meg a Rögbi Magyar Kupa utánpótlás korosztályainak döntő mérkőzéseit. Az Érdi Bivalyokról ki gondolná, hogy iskolásfiúk...?

FiatalokPethes József2004. 10. 22. péntek2004. 10. 22.
Érdi Bivalyok


Az érdi helyszín nem véletlen, hiszen a városban külön csapatot alkotnak a juniorok, a kadétok, a minik és a kölykök. Az Érdi Bivalyok - így hívják a csapatot - valamennyien a Bolyai János Általános Iskolához kötődnek, még akkor is, ha nem oda járnak. Edzőjük ugyanis ott tanít; igaz nem testnevelést, hanem történelmet és magyart.



Tóth Sándornak a rögbi a hobbija, a szenvedélye, a Magyar Rögbiszövetség elnökségi tagja. A mifelénk szokatlan sportág olyannyira érdekli, hogy még a külföldi tévékben sugárzott meccseket is videóra veszi, és ellesi belőlük a mesterfogásokat. A tanárt, akit már több televíziós műveltségi verseny nyerteseként is ismerhetünk, e nálunk ritka sporttal unokatestvérei fertőzték meg. Egyik rokona többszörös válogatott volt.
- Nem veszélyes, ha gyerekek űzik ezt a sportot?
- Sajnos a szülők abban a tévhitben élnek, hogy ez veszélyes sport, és sokan ezért nem engedik el a gyerekeket az edzésekre. Féltik őket a sérülésektől, pedig azok nem gyakoriak, csak elvétve történnek. Általában azt gondolják az emberek, hogy a rögbi erőszakos, durva sport, mert összetévesztik az amerikai focival. Keménynek kemény, de nem veszélyezteti a játékosok testi épségét. A mostani kupadöntőn két lánycsapat is megküzd egymással, pedig szerintem ez nem nekik való. Egyébként a rögbi külföldön elit sportnak számít, előkelő iskolákban tanítják, nálunk a felnőtt csapatokban főleg felsőfokú végzettségűek űzik.
- Hány gyereket tudott összetoborozni?
- Negyven-negyvenöt gyerek jár az edzésekre, hetente háromszor-négyszer, még a fővárosból is jönnek hozzánk. Nagyon jó a csapatszellem, tavaly és tavalyelőtt is megnyertük az országos bajnokságot, méghozzá veretlenül. Sajnos a junior csapat rendre megfogyatkozik, mert a gyerekek elmennek középiskolákba, és utána egyre kevesebb idejük lesz a sportra. Az akaraton, a kitartáson múlik, hogy folytatja-e valaki azt, amit évekig űzött. Egyébként országos jelenség, hogy a fiatalok elhanyagolják a sportot, és nem véletlenül szűnnek meg a szakosztályok. Régebben mintha több időt szenteltünk volna a testmozgásra. Én már sajnos nem rögbizek egy sérülésem miatt. Inkább tanácsaimmal segítek. Néha olyan megoldásokat mutatok a gyerekeknek, hogy az ellenfelünk csak ámul-bámul.
- Miért tartja fontosnak az utánpótlás-nevelést?
- Szerintem a rögbit be kellene vezetni a tantervbe, mert jó pedagógiai hatása van. Tiszteletre, kitartásra, segítőkészségre, fegyelmezettségre, a játék iránti alázatra neveli a fiatalokat. Sikerélményt is nyújt nekik: már többször utaztunk el külföldi versenyekre, ahol szép eredményeket értünk el. Azok, akik nem hagyják abba, a felnőtt csapatokban folytathatják, például a közeli Battai Bátor Bulldogok között. Egyébként tizenhárom felnőtt csapat van hazánkban, hét az NB I-ben, hat az NB II-ben. A legtöbb helyen nagy gond a pénzhiány, még az edzőt sem tudják megfizetni. Jut valamennyi állami támogatás, de a Magyar Rögbiszövetségnek az idén is nehézségeket okozott a felnőtt válogatott két külföldi útjának finanszírozása. Szerencsére a Nemzetközi Rögbiszövetségtől minden évben kapunk támogatást az utánpótlás nevelésre, és az eredményesnek mondható. A tizennyolc éven aluliak válogatott csapata, amelynek ugyancsak az edzője vagyok, minden évben kijut a kontinensbajnokságra.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek