Félmilliárdba került a jégcsarnok

Amint átvágta a nemzetiszínű szalagot a közel félmilliárd forintból épült létesítmény bejáratában Gyimesi Endre polgármester, Gémesi György, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke és Prófusz Róbert, a Jégcsarnok Kft. ügyvezetője, betódult a tömeg a hidegbe. A 2700 négyzetméter alapterületű, finn mintára tervezett csarnokban 1800 négyzetméter jégfelületen készült el a pálya. A betonon mínusz 6 Celsius-fok a hőmérséklet, de az ötszáz férőhelyes nézőtéren mégsem kell fagyoskodni, mert felül a légtérbe 16-18 Celsius-fokos levegőt fújnak be.
Zalaegerszeg polgármestere büszke rá, hogy városa a nemzet sportvárosa (a költségvetés négy százalékát költik e célra), s örömét fejezte ki, hogy a téli sportok régen áhított lehetőségei is megteremtődtek. Méghozzá magánbefektetőkkel. Jó esztendővel ezelőtt kereste fel az ötlettel egy fővárosi befektetőcsoport, és tárgyalásba kezdett a megvalósításról az önkormányzattal. Őket azután zalaegerszegiek követték, s így született meg az európai szabványnak megfelelő Jégcsarnok, amelynek használata többcélú lehet, és nézőterét könnyűszerrel bővíthetik is. Mindez jó adottság ahhoz, hogy a szomszédságban lévő sportlétesítményekkel összefogva akár világbajnokságokat is rendezhessenek.
A városban a jégsportnak szép múltja van: 1884. október 7-én alakult meg az első jégegylet, 1913-ban pedig az első jégegyesület. Utóbbi dátuma került a frissen létrehozott jégcsarnoki sportegyesület nevébe, és máris megkezdődött a munka az új sportág meghonosításáért.  Szakosztályok alakulnak, munkához látott az öttagú oktatócsoport Szántó Kornél gyorskorcsolyázó-edző (az Európa-bajnokság harmadik helyezettje) szakmai irányításával. A csarnok önkormányzati területen épült fel, a megállapodás szerint ennek ellenében az építtetők vállalták, hogy az iskolások tanítási időben térítésmentesen ismerkedhetnek itt a jégsport szépségeivel.
A megnyitón látványos gálán ismerhette meg a zalaegerszegi közönség a sportág hazai legjobbjait.