Két keréken a nagyvilágban

- Nem akarok ahhoz az utazóhoz hasonlítani, aki messziről hazatérvén azt mond, amit akar, inkább bekapcsolom a gépet. Ez a legfrissebb nagy élményünk. Megjártuk az athéni olimpiát, de nem a legrövidebb úton, hanem egy kis kerülővel, Bulgárián át. Mintegy ötezer kilométert kerekeztünk. Csodálatos út volt, pedig amikor Bogár Imre barátunk, négytagú miniexpedíciónk 61 éves korelnöke, egyébként nyugdíjas szobafestő, Craiovától jó darabig ráfon volt kénytelen tovább hajtani, úgy festhettünk, mint szerencsétlen múlt századi vándorok. A legközelebbi városban már annyi segítséget kaptunk, hogy nem győztünk hálálkodni.
A képek önmagukért beszélnek. A bicikliken nemzetiszín lobogó és Gyula város zászlaja, a táskában több tekintélyes hazai és világszervezet ajánlólevele - mindig azt veszik elő, amelyik akkor és ott a legtöbbet ér...
- Nyugodtan mondhatom, a magyarság, a tisztességes magyar ember mindenütt segítő kezekre talál - jelenti ki Kovács István. Athénban például Szatmári János, a nagykövetség egyik Békéscsabáról származó munkatársa kalauzolta őket úgy is, mint földijeit. Isztambulban Udovecz Ákos is hasonlóan szíves vendéglátó volt nagy nyári kalandjuk során.
- Természetesen a kerékpáros versenyek érdekeltek bennünket leginkább Athénban, de jártunk az uszodában és az olimpiai faluban is. Tényleg különleges élményekkel gazdagodtunk - folytatja Kovács István megemlítve, hogy 1979 óta túráznak rendszeresen, évente nyolc-tíz alkalommal vágnak neki hosszabb utaknak. Emlékezetes volt az a skandináviai expedíció, amelyet az európai csatlakozásunk előtt, Méltósággal Európában jelszóval indítottak. Környezetvédőkként felemelték szavukat 1999-ben a hágai békekonferencián - és 1992 óta ott voltak minden nyári olimpián. A sydneyi túrához kapcsolódik az a köszönőlevél, amelyet Gyürk István nagykövet írt alá Canberrában: ,,Kedves magyar kerékpárosok! A hatvanezer magyar lakta Ausztráliában lehettem tanúja nagyszerű vállalkozásuknak, amellyel tovább erősítették megbecsülésünket. Kitartásuk, szívósságuk szolgáljon példaként a magyar ifjúságnak!"
- Mi mellesleg nem vagyunk túl igényesek. Ha a hatvankilós pakkban van két kenyér, egy csomó olcsó konzerv, két kulacs víz, akkor már csak a gémes- vagy éppen kerekes kutat lessük az út mellett estefelé, mert nagy gond nem lehet - fogalmaz a közben megérkező másik nagy utazó, a civilben favágó kisiparosként dolgozó Bús Mihály.