Cseh Laci és a meccslabda

Nem így a most befejeződött montreali világbajnokságon, ahol az epizodisták léptek elő főszereplővé, közöttük a mi Cseh Lacink, aki elől 400 méteres vegyes úszásban a világcsúcstartó Michael Phelps tért ki.
Az olimpia utáni év attól is különleges, hogy ilyenkor még őszinte indulattal vadásznak a babérkoszorús főkre a legyőzöttek. Ezt tapasztalták meg férfi vízilabdázóink is, akiknek Szerbia-Montenegró fájdalmasan kemény csatában visszavágott az athéni döntőben elszenvedett vereségért.
Kezdjük a mérlegelést előbb az úszóinkkal. Sajnos a csapatunk meglehetősen szétzilálódott a vb-re. Kovács Ágit autóbaleset érte, el sem utazott Kanadába. Risztov Évával minden rossz megtörtént, ami megeshetett: betegeskedett, majd amikor lábra kapott volna, elcsúszott a fürdőszobában és agyrázkódást szenvedett. Mindez a felkészülés legfontosabb időszakában ért utol bennünket. Gyurta Dani, aki Athénben, 15 évesen, 200 méter mellúszásban második lett a japán Kitadzsima Koszuke mögött, nem tudta feldolgozni a hirtelen jött népszerűséget, és a formája a megmérettetés időszakában nem ért világbajnoki szintet. Nem sokkal Montreal előtt nagy sikerű ifi Eb-t rendeztünk a Margit-szigeten, kitűnően szerepeltek rajta utánpótlás korú versenyzőink. Néhányan aztán, lehet, hogy ott lőtték el a puskaporukat...
{p}
Mindennek ellenére Cseh Laci bearanyozta a delegáció szereplését: minden éremből szerzett egyet: 100 háton bronzot, 200 vegyesen ezüstöt (méghozzá Európa-csúccsal) és 400 méter vegyesen aranyat. A hajrára összekapta magát Jakabos Zsuzsi és Risztov Évi is, és ők is beúsztak a 400 méter vegyes döntőjébe. Ezzel a finissel javítottak valamit az egyszemélyes csapat bizonyítványán, a versenyszámot pedig "megmagyarították".
Vízilabdában világcsúcsot javíthattunk volna. Az ugyanis egyetlen országnak sem sikerült, hogy mindkét nemben döntőt játsszon és abból aranyérmesen kerüljön ki. Ezt tehették volna meg a mieink. A lányok hozták is a legnemesebb fémet, holott a férfiak esélyét taksálta többre a szakértő közvélemény. Sajnos a legények elolvadtak, akár a jég a whiskyben, kirobbanó rajt után egyre gyengébben teljesítettek, és a görögök elleni döcögős elődöntő után a döntőben értek le a fenékre. A 8-7 arányú vereségben benne volt világklasszisaink gyámoltalansága: Kásás, aki süvöltő bombáiról hírhedt világszerte, a legfontosabb meccsen csak a lóbálásig jutott, Kiss Gergely négyméterest hibázott, és Szécsit sem fogta kézen a hadi szerencse. Kemény Dénes pedig zseniálisan nyúlt bele a játékba: szabálytalan időkéréssel szándékosan négyméterest harcolt ki csapata ellen, amit Ikodinovics úgy hibázott el, ahogy kell. Támadhattunk még egyszer, ám Biros rossz passza után elment a meccs.
Hogy mi jut eszünkbe ezentúl, ha azt halljuk, Montreal? Jó ideig biztosan a férfi vízipóló döntő meccslabdája, de Cseh Laci érmei is. Melyek nélkül alighanem eljelentéktelenedett volna Montrealban a magyar úszósport.