Vigasznak kemény rock

- Sima volt az utad idáig? Sokan felismertek? Megállítottak?
- Ugyanúgy járok-kelek az utcán, mint eddig. Nem foglalkozom vele, észrevesznek-e az emberek vagy sem.
- Pedig megasztár lettél...
- Ez rossz kifejezés. Óriási felhajtás van a műsor körül, ám ha jobban megvizsgáljuk, nagyon egyszerű az egész. Az igaz, hogy gyökeresen megváltozott az életem, hiszen a döntőben való sikeres szereplésem véglegesen a zenei a pályára vezérelt, de külsőségekben minden maradt a régi. Nem járok limuzinnal, nem loholnak a nyomomban sikongató lányok.
- Nem is szólítanak meg?
- Dehogynem. Előfordult, hogy nyugisan vezettem az autót, egyszer csak mellém gördült valaki, lehúzta az ablakot, és átkiabálta, "Hé, öreg, nem tudsz énekelni!" Szerencsére nem ez a gyakori.
- Nyilván jobban esik, ha dicsérnek.
- Az simogatja a lelkemet. Jó érzés, hogy az embereknek olyat tudtam adni, amit elfogadtak és örültek neki.
- Mit adtál?
- Önmagamat. Erre a hozzám eljutó levelekből következtetek. Mélyen megérintett annak a lánynak az esete, aki elvesztette a barátját egy autóbalesetben, és a tragédiát úgy tudta valamennyire feldolgozni, hogy figyelemmel kísérte a megasztárosok útját, így az enyémet is. Konkrétan semmit nem tettem érte, csupán a szereplésem, a személyem nyújtott számára valamiféle vigaszt.
- Nem viselnek meg az ilyen történetek?
- Ellenkezőleg: jó érzéssel töltenek el. Visszaigazolnak abban, hogy amit csinálok, az fontos lehet. Nemcsak nekem...
- Mennyire tölti ki az életed a zene?
- Teljes mértékben. Zenekarommal mindennap próbálunk legalább négy órát. Otthon is kezemben a gitár, dalokat írogatok. De hiszen eddig is az életem része volt a zene, csak most már nem hobbiként foglalkozom vele, a hivatásom lett.
- Nehezebb? Felelősségteljesebb? Jobban oda kell figyelned a fogadtatásra és hogy másoknak is megfelelj?
- Nem! Én nem akarok másoknak megfelelni. Szeretném kihozni magamból a maximumot, de nem úgy, hogy bizonyos szempontokat vagy elvárásokat tartsak szem előtt. S így gondolja ezt a zenekar többi tagja is.
- És a maximumot adtátok a bemutatkozó lemezeteken?
- Természetesen. Jelenlegi felkészültségünket pontosan tükrözi az album. Innen indulunk. Mindent megteszünk, hogy még jobbak legyünk. Hogy milyen szinten zenélünk húsz-harminc év múlva, csak tőlünk függ.
{p}
- Igazi kemény rockot játszotok. Meglepődtek a rajongók?
- Eddig is ez volt a stílusunk. Soha nem rejtettem véka alá, hogy ha egyszer lemezt készíthetek, az nem lesz egy habkönnyű produkció. Ha mást kért volna a kiadó, akkor inkább visszamegyek az utazási irodámba. Semmilyen kompromisszumot nem kötöttünk. Egy dologban engedtünk csak, vagy inkább elfogadtunk egy tanácsot: indításnak felvettünk egy rádióbarát nótát, az Europunkot, hogy játszhassák a kereskedelmi csatornák.
- Elköszönhetünk a popdalokat éneklő Torres Danitól?
- Soha nem szerettem a napfényes slágereket. A Megasztár egy verseny, ott különféle stílusú dalokat kell elénekelni. Az kompromisszumok halmaza volt.
- Van egy csomó honlap a neten, ahol néha nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket tesznek rád. Eljutnak hozzád?
- Én is böngészem néha. Mondják, a negatív kritikát el kell tudni fogadni; egy év alatt talán három olyan volt, amiből tanulhattam is, de a személyemre vonatkozó rosszindulatú megjegyzések egészen más kategóriába tartoznak. A bántások "gyökérségből" fakadnak. Névtelenség mögé bújva valótlanságokat irkálni a magánéletemről - nem gerinces magatartás.
- A harmadik Megasztár is azt bizonyítja, sok a tehetséges fiatal. Hol a csudában kallódtatok eddig?
- Nem voltak tehetségkutatók, főleg nem ekkora televíziós nyilvánossággal. Az is az igazsághoz tartozik, amit az imént már említettem: sok mindenben kompromisszumot kell kötnie annak, aki például a Megasztárban próbálkozik. Jelentkeznek mondjuk tízezren, közülük jó, ha négyezret visszahívnak a válogatásra. Mindenkinek csak egyszer telefonálnak, és ha éppen nincs bekapcsolva a készüléke, elúszott a lehetőség. Nekem mázlim volt, mert be voltam kapcsolva.
- És kellett a műsorhoz egy jóképű ecuadori-magyar srác?
- Ezt tőlem kérdezed? Különben édesapámmal jó a kapcsolatom. Iskolás koromban minden nyári vakációt nála töltöttem. Utazási irodája van odakinn, magyarországi kirendeltségét meg rám bízta, hisz mégiscsak idegenforgalmi szakközépben végeztem. A Megasztár idején lelkesen követte a velem kapcsolatos híreket, nemkülönben édesanyám, aki jó menedzser módjára intézi ügyes-bajos dolgaimat. Erre szükségem is van, mert a próbák miatt órákig fel sem tudnám venni a telefont.
- Mit szeretnél elérni?
- Egy lemezre vágytam, az megvalósult. Nagyravágyó álmaim nincsenek. Szeretnék egyetemi diplomát szerezni, és szeretném megérni, hogy a sportcsarnokban koncertezhessek a zenekarommal. Imádni fogom minden percét!